Miközben várossá válásunk 750-ik évfordulóját ünnepeljük, március 6-án egy másik, a város történelmében fontos eseményre is emlékezünk: Mária Terézia 1743. március 6-án szabad királyi városi rangot adományozott Győrnek.
Városunk már a kezdetek óta jelentős települése volt Magyarországnak, Szent István nem véletlenül tette meg e helyet világi és egyházi központtá, amelyek aztán a további fejlődését is megalapozták. V. István 1271-ben Győrt a királyi városok sorába emelte, ennek a történelmi eseménynek ünnepeljük a 750-ik évfordulóját az idén.
„Természetesen nem csak az 1271-ben történtekre emlékezünk, de az évforduló kiváló alkalmat ad arra, hogy felidézzük Győr egyéb nagy pillanatait is. „A március 6. éppen egy ilyen dátum, hiszen Mária Terézia 278 évvel ezelőtt ezen a napon adományozta Győrnek a szabad királyi városi rangot.” – mondta Dr. Dézsi Csaba András. A polgármester kiemelte, Győr Megyei Jogú Város levéltára történelmi jelentőségű dokumentumokat őriz, köztük a szóban forgó kiváltságlevelet. Ezekből a dokumentumokból állítottak össze egy kis tárlatot az alkalomra, amelyet a sajtó munkatársai a városháza dísztermében láthattak.
Bana József, a levéltár igazgatója a kiváltságlevél történetét mesélte el, amelyért Győr hosszú évtizedeken át küzdött a káptalannal, végül a győriek pénzben váltották meg a szabadságukat, amely után Mária Terézia a szabad királyi város címmel számos többletjogot adományozott Győrnek.
Mária Terézia Győrt szabad királyi várossá nyilvánító privilégiumában arra hivatkozott, hogy a város a káptalanból megváltotta magát, s ő a legmagasabb kiváltság birtokában kívánja juttatni figyelemmel arra, hogy „a város sokat szenvedett lakói tehetségükkel, erejükkel küzdöttek a török ellen, s magukat mindenkor a haza hasznos polgárainak és a közjó előmozdítóinak mutatták és bizonyították…” Most a haza szükségére pénzbeli támogatást ajánlottak fel, s ezzel a királyt is bőkezűségre indították. A kiváltságlevél felsorolta azokat a jogokat, melyek ezentúl Győr városát illetik meg. Ezek közé tartozik többek között: a városbíró és a 12 esküdt megválasztása, a céhek alakulásának engedélyezése, a serfőzés, vendégfogadó tartás, a patika állítás joga, a só árulás és a kövezetvám kivetése. Ide tartozik még a vásártartás, valamint a vám- és révjog és az árszabás megejtése. A várost illeti meg a kanonok közül a városplébánosi tisztségre az ajánlás joga.
A díszteremben látható volt II. Rudolf 1604-ik évi kiváltságlevele (a korábbi szabadalmak megerősítése), II. Mátyás 1609-ik évi kiváltságlevele (régi szabadalmak és jogszokások megerősítése), valamint V. Ferdinánd 1844-ik évi kiváltságlevele (magyar nyelvű hivatali pecsét engedélyezése). Dr. Bagi Zoltán, főlevéltáros ezen dokumentumokon kívül két céhes szabályzatot is bemutatott, amelyekből levéltárunk több mint húszat őriz, és amelyek folyamatos kiadására is készülnek. A céhes szabályzatok jellemzően latin, német, vagy magyar nyelven íródtak, ezért fakszimilie kiadásuk mellett a fordításuk is megjelenhet majd.
