Szerdán ünnepélyes keretek között írta alá a testvérvárosi szerződést dr. Dézsi Csaba András győri és Korodi Attila csíkszeredai polgármester a győri városházán. A székelyföldi város első emberét az esemény előtt kérdeztük: mit vár a szorosabbá váló kapcsolattól.
– Hamarosan testvérvárosi szerződést köt Csíkszereda és Győr. Mit várnak Erdélyben ettől a szorosabbá váló kapcsolattól. Gondolkodnak-e akár konkrét régiók közötti együttműködésben?
– Csíkszereda számára nagyon megtisztelő, hogy ilyen rangos várossal, mint Győr, testvérvárosi kapcsolatot létesíthet. Városaink múltjában nincs túl sok találkozási pont, de ez egyáltalán nem gond. Sőt örülünk, hogy a jelenben éppen mi alapozhatjuk meg a jövő együttműködéseit. Úgy látom, hogy a kapcsolatunknak több erős pillére is lehet. Egyik ilyen az ipar, amely Csíkszeredában nem erős, de győri segítséggel nagyban erősíthető. A másik ilyen az egyetemeink közötti együttműködésben rejlik: a győri Széchenyi István Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíki Kara között minden bizonnyal számos olyan tanulmányi, kutatási területet azonosíthatunk be, amelyek mentén a két felősoktatási intézményünk kölcsönösen erősítheti egymást. A kultúra terén kimeríthetetlennek gondolom a lehetőségeket (a Győri Balettet éppen május végén fogadjuk Csíkszeredában), a sportot illetően szintén jó kapcsolatokat ápolhatunk a jövőben. Korábban tudomásom szerint mindez a jégkorongra szorítkozott, de a győri kézis lányoknak Csíkszeredában is lelkesen szurkolunk, a mi kis kézilabdásaink példaképként tekintenek rájuk. Bízunk benne, hogy a jövőben nálunk is megerősödik a kézilabda, és ha igen, az bizonyára győri ihletésű fejlemény lesz. Ami a térségi szintű együttműködést illeti, egyelőre visszafogottan nyilatkozhatok róla. Csíkszereda metropoliszövezete nemrég jött létre, a térségi gondolkodásban helyi szinten még nagyon sok a tennivalónk. Abban viszont biztos vagyok, hogy a Győrrel való erős kapcsolat megfelelő alapját képezheti a majdani térségi szintű együttműködésnek.
– Győrben nagyon népszerű az erdélyi turizmus, milyen látnivalók, érdekességek csábíthatják el a magyar turistákat Csíkszeredába, hisz legtöbben csak a Csíksomlyói búcsú miatt ismerik a környéket?
– Kétségtelen, hogy a legrangosabb eseményünk a csíksomlyói pünkösdi búcsú – éppen erre készülünk jelenleg is. A szűk 40 ezer lakosú városunkban ilyenkor zarándokok százezrei gyűlnek össze, hogy hitet tegyenek a somlyói Szűz Máriánál. A kínálat azonban ennél sokkal szerteágazóbb, és egyre teljesebb. Épített örökségeink közül kimagaslik a Mikó-vár és a Római Katolikus Főgimnázium lélegzetelállítóan szép épülete. A várban működik a rangos kiállításokkal büszkélkedő Csíki Székely Múzeum, a hivatásos néptáncegyüttesünk, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes pedig messze földön híres, műsorai élményszámba mennek – akárcsak a nem túl régi, de rohamosan fejlődő színházunk, a Csíki Játékszín előadásai. Nemzetközileg is jegyzett tematikus zenei fesztiváljaink iránt szintén sokan érdeklődnek: a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, a Csíki Jazz és a Dob-ban Ritmusfesztivál városunk kulturális értékeinek „távolba hangzó” nagykövetei. Sok érdeklődőt vonz továbbá a Csíkszeredai Könyvvásár, a minden év július első szombatján megszervezett Ezer Székely Leány Napja – amelynek helyszíne szintén a somlyói hegynyereg –, a városnapok, a Filmszereda Székelyföldi Mozgókép Fesztivál vagy akár a prímástalálkozó. A kulturális kínálat az utóbbi két évben tovább bővült a Cloud ifjúsági fesztivállal, a pálinka- és borfesztivállal, az UnScene színázi fesztivállal, továbbá idén szervezzük meg először a nyárindító magyar zenei fesztiválunkat, a NyárON Szeredát, ősszel pedig utcazenefesztivállal is előrukkolunk.
Csíkszereda sportváros: bár kicsik vagyunk, jelenlétünk a nemzetközi porondon is jelentős, főként a téli sportok tekintetében. Mi vagyunk a székely hoki fellegvára, az Erste Liga és a román bajnokság címvédői. Érdekességként: kollégánk a városházán Miklós Edit, minden idők legjobb magyar műlesiklója. Városunkban amúgy több mint 90 sportág képviselteti magát. Idegenforgalmat generáló, kiemelkedő sportrendezvényeink a Székelyföldi Kerékpáros Körverseny és újabban a Running Festival Csíkszereda, de az triatlon és az autósportok terén is rangos események házigazdái vagyunk.
Nagyon sok turistát érthető módon a természeti adottságainkkal fogunk meg. Borvíznek nevezett ásványvizeink, mofettáink (számos betegségre javallott, vulkáni hegyek utótevékenységei nyomán felszabaduló gázokat felhasználó szárazfürdők) kuriózumnak számítanak, de a bakancsos turizmus szempontjából is csodálatos helyen élünk: a Hargita-hegység és a Csíki-havasok zárják medencébe a várost, számos izgalmas túraútvonalat kínálva a csíkieknek és az odalátogatóknak.
Gyimesbükktől, az ezeréves határtól mindössze 40 km-re fekszik a városunk, ez is turisztikai vonzerővel bír. Szívből ajánlom a kedves olvasóknak, látogassanak el hozzánk!
– Több nemzetiség él együtt Csíkszeredán. Hogyan kezelik a nemzetiségi sokszínűséget?
– Csíkszereda nemzetiségi összetétele sok más erdélyi városhoz képest nem túl összetett: a lakosság több mint 80 százaléka magyarajkú. A románság jelenléte a kommunizmus ideje alatt vált számottevőbbé, főleg munkahelyi kihelyezések folytán. A városban élő nemzetiségek között jelen van a roma közösség is, amelynek meghatározó része mélyszegélységben él, az ő felzárkóztatásukat kiemelten fontos kérdésként kezeljük. Összességében jó a közösségi kohézió a városban.
