A Nemzeti Összetartozás Napjára emlékezett a győri önkormányzat a Bisinger parkban, a Hősi Emlékműnél. Az ünnepség végén 1000 postagalambot engedtek a levegőbe, akik a hazájukig viszik a győri diákok békét követelő üzeneteit.

A triannoni békediktátum aláírásának napja fekete betűkkel került be a magyarság történelmébe. Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az akkori Magyarország népessége öt, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát, és vele együtt történelmi és kulturális emlékhelyeinek nagy részét is. Lakosságából 300 ezer fő került Ausztriához, 3,5 millió Csehszlovákiához, 5,3 millió Romániához, 4,1 millió pedig az akkori Jugoszláviához . Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt.

2010-óta a Magyar Parlament döntése alapján, június 4-én a szétszakított magyarságra emlékezünk a Nemzeti Összetartozás Napján. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A városi megemlékezésen dr. Dézsi Csaba András mondott ünnepi beszédet, amelyben kifejtette: a mindennél fontosabb a béke, hisz szomszédunkban öldöklő háború zajlik, amelyben nemzetünk tagjai is hullatják a vérüket. Eddig több száz magyar nemzetiségű ember veszítette életét az Orosz-Ukrán konfliktusban. Értük, a határainkon kívül élő magyarokért fontos most felemelnünk a szavunkat a mielőbbi fegyvernyugvásért.

„Ma itt a Nemzeti Összetartozás Napján ki is állunk a béke mellett 1000 postagalambot eresztünk el, mindegyik magával viszi egy-egy fiatal győri diák üzenetét a világba: Hallgassanak el a fegyverek és ünnepelje a béke magasztos csendje népeink összetartozását” – mondta a városvezető.

Azt ünnepség zárásaként ezer postagalambot indítottak útnak a győri diákok békeüzenetével.