A Győriek Egészségéért Közhasznú Egyesület /továbbiakban GYEKHE/ fő célja Győr város lakói egészségének fejlesztése, kiemelten az ifjúság, a szülőképes korú nők egészségének védelme, mivel ez utóbbi csoport nagy hatást gyakorolhat a jövő nemzedék egészségi állapotára, élettartamára és életminőségére. Ezzel a törekvéssel Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata WHO Egészséges Városok program célkitűzéseit kívánja elősegíteni civil háttér biztosításával.
E cél megvalósítása érdekében a GYEKHE 2005 óta folyamatosan aktív tevékenységet folytat.
Az EFOP 1.3.5-16 sz. kiírásra beadott pályázatával 2017-ben nyert el támogatást 3 évre, amelynek fenntartási időszaka 2021 végén zárult le. Ez volt az egyik meghatározó része a szakmai munkának.
Az EFOP 1.3.5-16-2016-00470 sz. pályázati program 2017. április 1. és 2020. március 31. között valósult meg „Légy ott! Önkéntesség és közösségi élmény a találkozások városában Győrben” címmel, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a „Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével” koncepció jegyében. A fenntartási időszakban számos tevékenység folytatódott.
A program fő célkitűzései:
- A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása vagy a már létező kisközösségek kapacitásainak és aktivitásának, szervező erejének fejlesztése, szervezett programjaik tárházának bővítése a társadalmi integráció és együttműködés területein,
- Az önkéntességre való hajlandóság növelése, az önkéntes tevékenység általános társadalmi megbecsültségének emelése és ezzel együtt az önkéntesség helyi/térségi szintű népszerűsítése konkrét önkéntes programok megvalósítása.
- A társadalmi felelősségvállalás erősítése, a generációk közötti együttműködés és kapcsolat javítása, a családok és a társadalmi összetartás erősítése, civil társadalom megerősítése, társadalmi integráció és társadalmi szolidaritás megerősítése.
A projekt keretében 2021-ben következő programok valósultak meg:
Az „Idősek az Idősekért – Beszélgető Hálózat” keretében nyugdíjasok vállalnak önkéntes munkát úgy, hogy hetente egy alkalommal felkeresnek egy magányos, idős embert segítő beszélgetésre, az egyedüllét érzésének oldására, a depresszió megelőzésére.
A hálózatban dolgozó önkéntesek számára biztosított a tovább fejlődés lehetősége. A vírushelyzet miatt nem volt lehetőség minden hónapban személyesen találkozni. Az önkéntesekkel e-mailben, telefonon, illetve postai levél útján volt mód kapcsolatot tartani. Az önkéntesek egy része is telefon végezte mentálhigiénés segítő munkáját, hiszen a személyes találkozás lehetősége a segített személyekkel sem volt biztosított.
Amikor feloldották a veszélyhelyzetet, akkor lehetett összejöveteleket szervezni. Két alkalommal előadást hallgattak meg az önkétesek a világjárvány miatti bezártság kezelésének lehetőségeiről. Egy alkalommal pedig kisebb csoportokban dolgozták fel az előadásokon hallottakat, beszélték meg a saját tapasztalataikat, problémáikat, megoldásaikat.
A “Szenior Tánc” program célja, hogy a nyugdíjas korosztály számára egészséget támogató mozgáslehetőséget nyújtson. A korosztály részére kidolgozott, könnyen megtanulható koreográfia a kognitív készségeket fejleszti, illetve szinten tartja. A zene, a zenére történő mozgás plusz élvezetet ad. A programon táncpartner nélkül is részt lehet venni. A résztvevők gyakran találkoznak, közösségek alakulnak.
Az önkéntesek által vezetett Szenior Örömtánc Győr - Generációk Háza csoportja, a Győr - Győrszentiváni csoport, a Győr - Ménfőcsanaki csoport és a Győr - Újvárosi a koronavírus pandémia kitöréséig folyamatosan működött. Majd a nyári időszakban, amikor már újra össze lehetett jönni, a belvárosi szeniortáncosok ismét lelkesen jártak a foglalkozásokra. Az őszi időszakra azonban, a járvány újabb hulláma miatt ismét lehetetlenné váltak a csoportos összejövetelek, így ennek a programnak a folyamatossága is időnként akadályokba ütközött.
A “Gyalogló Klubok” a 2017. november végi nyitórendezvényt és a december eleji klubindító közös útvonal bejárást követően egy hosszú, hideg tél után 2018. áprilisban indultak útjukra. A projekt keretében 2019-ben és 2020-ban már Révfalu, Újváros, Marcalváros és Győr-Ménfőcsanak városrészekben, összesen 7 csoportban találkozhattak rendszeresen a gyalogolni, mozogni vágyók, majd a Belvárosban is alakult egy újabb Gyalogló klub.
2021-ben, amikor csak lehetett, működtek a Gyalogló klubok. Amikor azonban a koronavírus helyzet megakadályozta a csoportos összejöveteleket, akkor azok a gyaloglók, akiknek igényévé vált ez a mozgásforma, egyénileg vagy a járványügyi szabályokat betartva, kettesével gyalogoltak az év további részében.
Az Egészség-Piac lakossági egészségmegőrző programsorozat 2021-ben a koronavírus helyzet miatt sem a tavaszi időszakban, sem az áthelyezett őszi időpontokban nem valósulhatott meg. A győri polgárok egészségének fejlesztése céljából 1994-ben elindult kezdeményezés az elmúlt több, mint negyedszázad alatt ismertté vált és minden tavasszal, az április 7-i Egészség Világnaphoz kapcsolódva kerül megrendezésre. A rendezvénysorozat fő szervezője Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata WHO Egészséges Városok Program. Az Egyesület minden évben különböző programelemekkel járul hozzá az események sikeres lebonyolításához.
A rendezvénysorozat Győr 12 városrészében kínált változatos szűrővizsgálatokat, előadásokat, tanácsadást, életmód programokat. Kiemelt célja az egészségügyi és preventív szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, minél szélesebb kör számára történő biztosítása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. 2021-re alternatív módokat kellett keresni az egészséggel kapcsolatos ismeretek átadására.
A WHO Közgyűlése 2021-ben az Egészség Világnap témájaként „Egy igazságosabb, egészségesebb világ építését” határozta meg.
A betegségeket egyszerűbb megelőzni, mint kezelni és gyógyítani. Ezt az alapvetést a 2020-ban kirobbant koronavírus-járvány is alátámasztotta. Igaz ugyan, hogy kellemetlen, kényelmetlen lehet néhány, a megelőzést célzó védekezési mód (maszk viselés, kézfertőtlenítés, gyakoribb kézmosás, távolságtartás), de még mindig jobban megéri ezekre figyelni, mint az egyénenként változó mértékű tünetekkel megküzdeni, és a lehetséges hosszútávú szövődményekkel együtt élni.
A pandémia hatására a krónikus betegségekre is nagyobb figyelem irányult. Ezek többsége a megfelelő életmóddal és a célzott szűrővizsgálatokkal megelőzhető vagy időben észlelve hamarabb kezelésbe vehető, ami által a súlyosbodás elkerülhető, és a normálistól eltérő állapot akár vissza is fordítható.
Új típusú prevenciós szolgáltatások biztosítását teszi lehetővé a 2018. június 1-jével elindult Győri Járási Egészségfejlesztési Iroda és Lelki Egészség Központ (a továbbiakban: EFI) a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház Rendelőintézetében. Az európai uniós projektben főpályázó a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház, konzorciumi partner Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata.
A EFI tevékenységeihez az Egyesület szakmai tanácsadással, együttműködéssel járul hozzá.
2021-ben részben az EFOP-1.8.19-17-2017-00034 számú pályázat szakmai megvalósításához kapcsolódott ez a tevékenység. Egyrészt kiadványok, sajtóanyagok tervezése lelki egészség, dohányzás témakörben, online kérdőív előkészítése dohányzás, alkohol fogyasztás témakörben és eljuttatása a célcsoporthoz.
Másrészt programok moderálása, mint pl. online munkaértekezletek vagy konzultáció levezetése a Gyermekek egészségének javítását célzó, komplex, részvételen alapuló pilot projekt javaslat hasznosításának lehetőségéről, másrészt a Teljeskörű Iskolai Egészségfejlesztés szakmai anyagainak elterjesztéséről a Győri járásban.
2021-ben számos program valósulhatott meg az EFI jóvoltából, de egy részük a pandémia miatt online formában. A közösségi egészségfejlesztési szolgáltatások között, a Szülésre felkészítő tanfolyamokat az EFI az Egyesület közreműködésével szervezte.
A 6 előadásból és egy szülőszoba látogatásból álló foglalkozássorozat a várandósság ideje alatt nyújt segítséget a kismamák számára. Az előadásokat szülész-nőgyógyász, pszichológusok, gyermekorvosok, szülésznők, kórházi védőnő tartják.
2021-ben a pandémia miatt valamennyi tanfolyam online formában valósult meg, a résztvevők egészségének védelme érdekében. Az előadások hozzájárultak a várandósság egészséges szemléletű viseléséhez, a szülésben aktív és tudatos részvételhez, valamint a születendő gyermekkel való szorosabb kapcsolat kialakításához. A foglalkozásokba a férjek, leendő apák is bekapcsolódtak, együtt hallgatták meg a szakemberek előadásait, megfogalmazhatták kérdéseiket, kételyeiket. A várandós nők részt vettek egy speciális tornán is, amelyet gyógytornász vezetett.
A legújabb Győr Városi Egészségkép és Egészségfejlesztési Terv a Győriek Egészségéért Közhasznú Egyesület közreműködésével valósult meg Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata WHO Iroda megbízásából a Széchenyi István Egyetem szakembereinek bevonásával.
Győr Megyei Jogú Város Egészségképének (2021) és Egészségfejlesztési Tervének (2021-2025) felülvizsgálatára és megújítására egy szisztematikus, következetes és hosszútávú tervező és fejlesztő munka zajlott a városban. A Győr Megyei Jogú Város Egészségképe 2021 dokumentum a városi Egészségfejlesztési terv elkészítéséhez egy olyan átfogó helyzetelemzés és állapotleírás, amely a Győrben élő emberek életfeltételeit, életminőségét befolyásoló tényezők széleskörű és objektív elemzését és bemutatását tartalmazza.
Figyelembe véve a WHO ajánlásait, az olyan fontosabb egészségdimenziók mentén történt az összehasonlító, értékelő helyzetfeltáró munka, mint pl. demográfiai jellemzők, egészégi állapot, egészségmagatartás, életvitel és életminőség, a természeti és épített környezet, közlekedés, lakhatás, városrendezés, az egészségügyi és szociális ellátás, az oktatás, a sport helyzete. Egyszerre épít az elérhető stratégiai és szakmai dokumentumokra, területi, települési és intézményi statisztikákra, továbbá új primer vizsgálatok (interjúk, fókusz-csoportos beszélgetések, kérdőíves adatfelvétel) révén megszólítja a lakosságot, a civil szférát, az érintett szakembereket és a különböző szintű helyi döntéshozókat is.
Kijelöli az érintett szereplőket, hogy kikre lehet számítani a közös cselekvés kapcsán, milyen módon sikerülhet felkelteni és fenntartani az érdeklődésüket. Fontos eleme annak feltérképezése is, hogy kik azok a szereplők, akik ténylegesen részt tudnak venni a megvalósítási folyamatban. Elsődleges szerepe, hogy olyan eszközt biztosítson a város számára, melynek segítségével stratégiai partnerkapcsolatokat építhet ki és tarthat fenn az egészség érdekében, valamint egy olyan közös platformot hozhat létre, amely meggyőzheti az összes szektort arról, hogy munkájukat az egészségre és az életminőségre koncentrálják.
Az egészségkép és egészségfejlesztési terv elkészítéséhez közösségi akarat, interszektoriális összefogás szükséges. A helyzet elemzés és az erre épülő Egészségfejlesztési terv is így készült, a város önkormányzatának, intézményrendszerének, civil- és szakmai szereplőinek együttműködéseként.
Az egészségfejlesztési tervezési folyamatot megalapozó helyzetelemzés munkálatai 2021 májusában kezdődtek és 2021 augusztusának végén zárultak le. Nagyrészt társadalom- és egészségtudományi szakértőkből álló kilenc fős team készítette el – figyelembe véve a korábbi, 2014-ben készült helyzetelemzés eredményeit is – az összetett, empirikus módszertanra épülő kutatási anyagot.
Az Egészségkép tíz nagyobb elemző fejezetre tagolódik, amelyből nyolc lényegében az egyes egészségdetermináló és egészségfejlesztési szempontból is lényeges dimenziókat járja körül.
Külön fejezetek foglalkoznak az egészségfejlesztési terv kidolgozását megalapozó új primer felmérések eredményeinek összefoglalásával, és a városrészi egészségprofilok megrajzolásával. Meghatározza a fő célokat és cselekvési tervben rögzíti a célok megvalósításához szükséges tevékenységeket, együttműködő partnereket.
Erre épül az Egészségfejlesztési terv, amely koncepcionális célokat és operatív szintű beavatkozási javaslatokat egyaránt tartalmaz. Ezáltal az egészséget támogató helyi közpolitikához szükséges feltételek kialakítása, valamint a helyzetelemzés során azonosított problémák célzott megoldása érdekében hatékony eszközként alkalmazható.
A Légy ott! projekt 2020 márciusában lezárult. Az abban létrejött közösségek egy részének működését sajnos a járványhelyzet ellehetetlenítette. Ezért az élet normalizálódását követően szükséges lesz újraéleszteni azokat a közösségeket, amelyekre nagy igény mutatkozott, illetve a helyzetfelmérésekben tapasztalt problémák megoldásához szükséges programok megvalósításához további forrásokat találni.
