Az Egészséges Városok magyar hálózatát jelenleg 24 település alkotja, amelyet az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesülete fog össze. A hálózat központja, Pécs város látja el a titkársági feladatokat. A magyar hálózat Igazgatótanács elnöki tisztét 2000 óta a Győr városi koordinátor tölti be.

Magyarországról 3 város, Pécs (a kezdetektől), Győr (1994 óta), Székesfehérvár (2017-től) tagja az un. projektvárosi körnek, amelyben mintegy 100 európai város közvetlenül kapcsolódik a WHO Európai Regionális Irodájához. Az Egészséges Városok program 5 éves ciklusokban működik, a projektvárosi címre minden ötéves ciklusban újra kell pályázni. A projektvárosok évente tartanak munkaértekezletet különböző, az egészséget érintő témakörökben. Az európai hálózatban való részvétel az európai egészségpolitika alakításán túl lehetőséget ad a projektvárosok közötti szakmai együttműködésre, közvetlen információszerzésre, szakmai módszertani anyagokhoz hozzájutásra, a legjobb európai gyakorlatok megismerésére és a győri tapasztalatok megismertetésére is.

A demográfiai változások következtében az egyik prioritás az Idősek egészsége. Ebben a témában 16 európai projektváros működik együtt (Magyarországról csak Győr) un. idősek Egészsége Munkacsoportban.

Az Egészséges Városok program lényege, hogy a résztvevő városok tudatosan kívánnak tenni polgáraik egészségének megőrzéséért, és az ehhez szükséges, hosszútávon fenntartható, egészséges környezetért. Mindezt a döntéshozatali folyamatokban is érvényre kívánják juttatni. Az egészséget nagyon sok tényező befolyásolja. A genetikai adottságokon, a környezeti tényezőkön és az egészségügyön túl, amely csak mintegy 12%-ban tud hozzájárulni az egészség megőrzéséhez, az életmód szerepe jelentős. Utóbbit erősen determinálják a jövedelem, lakásviszonyok, iskolázottság szintje, közlekedés, közműellátás, stb., ezért nélkülözhetetlen a más ágazatokkal való együttműködés az egészség érdekében. Fontos a helyi közösségek bevonása a célkitűzések megvalósításába. A program az állampolgárokat is igyekszik hozzásegíteni ahhoz, hogy képesek legyenek a saját egészségük megőrzéséért tenni. Az egészségügyben pedig a megelőzés, az ember-központú egészségügyi ellátás és az egyenlő esélyű hozzáférés jelentőségét hangsúlyozza.

Győrben, 1997-ben készült el az első Egészségkép, 1998-ban az Egészségterv, 2000-ben a Környezet-egészségügyi Akcióprogram, 2001-ben az első városi Drogstratégia, 2006-ban az első Idősek egészségképe. A droghelyzet felmérések pedig már 25 évre visszamenőleg mutatják a tendenciák alakulását a városban.

Jelenleg a 2016-2020-as Győr városi Egészségfejlesztési Terv, a 2016-2020-as Győr városi Drogstratégia és a 2019-2024-es, az idősek életminőségének javítását célzó koncepció és azok éves feladattervei alapján folyik a munka.

A projekt koordinálása a WHO Egészséges Városok Programiroda feladata. A munkát segíti a Projekt Irányító Bizottság, amely az önkormányzat különböző ágazatai közötti párbeszédet biztosítja.

A Győr városi Kábítószerügyi Egyezető Fórum /KEF/ munkáját a WHO Iroda fogja össze, elnöke a területért felelős alpolgármester, alelnöke a WHO koordinátor.

Az Idősügyi Tanács munkáját is a WHO Iroda segíti, a Tanács elnöke a polgármester.

A Győr városi Közlekedésbiztonsági Bizottság és a Megyei Baleset-megelőzési Bizottság munkájában az önkormányzat képviseletét a WHO Iroda látja el.

A WHO Egészséges Városok Program működését a Győriek Egészségéért Közhasznú Egyesület „civil háttérként”, humán és pénzügyi erőforrásokkal segíti.

Az EFOP-1.8.19-17-2017-00034 azonosító számú, „M-ÉRTÉKÜNK az EGÉSZSÉGÜNK” című pályázat keretében a Győri Járási Egészségfejlesztési Iroda és Lelki Egészség Központ működtetésében, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházzal konzorciumi partnerségben, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata is részt vesz. A projekt menedzsert a kórház adja, szakmai vezető a WHO koordinátor.

A WHO Egészséges Városok program ernyőszervezetként kezdeményezi, koordinálja, támogatja a városban az egészségfejlesztési törekvéseket.

Győrnek az Egészséges Városok magyar és európai hálózatban történő részvétele segíti helyben folyó munka minőségének biztosítását, ugyanakkor növeli is Győr ismertségét, elismertségét, de a legfontosabb, hogy hozzájárul a Győrben élők életminőségének javításhoz.