“ (…) Istenfecske, Isten madara. Ezt a csodás szépségű nevet csakis annyira kedves madarának oszthatta ki a magyar nép, amilyen számára a füsti fecske. (…) Az ember a hasznosaknak nem izen hadat, ellenkezőleg a legtöbb országban „szent madár”-nak tartja, tehát inkább oltalmazza őket. (…)

Alfred Brehm sorai

Amikor a Zöld Prohászka képviselői megkerestek a fecskék védelmének fontosságával, rögtön éreztem, hogy ez egy olyan probléma, aminek megoldásában kötelességem segíteni. Mind emocionálisan, mind racionálisan belátható, hogy a fecskék mára kialakult helyzete nincs rendjén. De milyen volt az, amikor rendjén volt? Gyerekkoromból még vannak erről emlékeim, de úgy gondoltam nem árt még régebbre visszakeresni.

A füsti fecske már ősidők óta az emberhez szegődött, “ragaszkodásával annak szívéhez férkőzött”, olvashatjuk Alfred Brehm Az állatok világa című kötetében. Hazánkban mindig nagy szeretet övezte a fecskéket, olyannyira, hogy Brehm kijelenti “Magyarországon a füsti fecske határozottan a legnépszerűbb.” Hogy a fészekleverés, már akkor mekkora véteknek számított, jól érzékelteti az idézet; “a véresfecske nevet az a hiedelem adta neki, hogy véres tejet ad abban a házban a tehén, ahol lepiszkálják Isten madarának a fészkét.”

Mivel a világ óriási változáson ment keresztül az elmúlt százhúsz esztendőben, nem meglepő, hogy az ősi szimbiózis megbomlott. Azonban az elmúlt két évtized drasztikus és elgondolkodtató változásokat hozott. “A magyarországi füsti fecske, molnárfecske, partifecske és sarlósfecske állományok húsz év alatt, eltérő mértékben, de folyamatosan és rohamosan csökkenő tendenciát mutatnak. A két legfontosabb kiváltó okot: az élőhelyek nagymértékű átalakítását és a klímaváltozást az egyes ember nem tudja befolyásolni, hiszen ehhez globális összefogásra és beavatkozásra van szükség.” – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Honlapjukon részletesen olvasható, hogy a globális felmelegedés miatt a fecskék milyen szélsőséges viszonyoknak vannak kitéve a vonulásuk során. Ezért is nagyon fontos, hogy azok, akik túlélik ezt a hosszú utat, itthon sikerrel tudjanak költeni. A mi felelősségünk, hogy a fecskék is biztonságos otthonuknak érezzék Győrt. Ha úgy is tűnik, hogy a globális folyamatokat nem tudjuk befolyásolni, de a költési siker növelésében tevékenyen és sikeresen részt vehetünk! A siker érdekében felkerestük a helyi szakembereket. Így lettek a program segítői a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kisalföldi Csoportját, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságot és helyi zöld egyesületeket.

Markó-Valentyik Anna

Környezetvédelmi Bizottság külsős bizottsági tagja