(A közterület-kialakítási tervdokumentáció jóváhagyásának menetével, és az ezt követően megkötendő településrendezési szerződés körülményeivel kapcsolatos kérdéskör témájában)

A Győri Építési Szabályzatról és Győr Szabályozási Tervéről szóló, többször módosított I/2006. (I.25.) Ök. rendelet (a továbbiakban: GYÉSZ.) 22. §-ában meghatározott, a GYÉSZ „1.3.7. - Újonnan beépítésre szánt, és jelentős mértékben átépítésre kerülő területek” című tervlapja szerinti területek beépítésével, valamint a rendezési tervi szabályozás értelmében vett közterületek kialakításával és rendezésével összefüggő feltételrendszerek és műszaki paraméterek meghatározása a Városstratégiai Bizottság (a továbbiakban: VSTRB) által jóváhagyott közterületkialakítási terv (a továbbiakban: KKT) alapján történik.

A GYÉSZ „1.3.7. - Újonnan beépítésre szánt, és jelentős mértékben átépítésre kerülő területek” című tervlapja (a továbbiakban: fejlesztési területek) szerinti területek beépítése csak a megfelelő, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén engedhető meg. Az ezeken a területeken létesítendő bárminemű épület kiszolgáló infrastrukturális létesítményeinek rendelkezésre állásának biztosítása (a tervezéstől a teljes megvalósításig) a mindenkori fejlesztő feladata.

A KKT-ben meghatározott műszaki infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos fejlesztői és önkormányzati vállalások, jogok és kötelezettségek, továbbá az adott városfejlesztési beruházás megvalósíthatóságának garanciái tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Étv.) 30/A. § szerinti településrendezési szerződést (a továbbiakban: TRSZ) kell kötnie a mindenkori fejlesztőnek az Önkormányzattal.

A KKT és TRSZ kérdésköre

A KKT jóváhagyásával és TRSZ kötéssel kapcsolatos kérdéskört a településrendezési szerződések-megkötésének szabályairól, és a közterület-kialakítási terv készítésének rendjéről szóló 17/2011. (VI.27.) GYMJVÖ. R. (a továbbiakban: R.) szabályozza. Az ezzel kapcsolatos eljárási cselekmények koronológiai sorrendje az alábbiak szerint alakul:

1. A fejlesztési területek beépítése (lakóházas, kereskedelmi-szolgáltató, ipari épületek stb.) kizárólag TRSZ alapján lehetséges. A fejlesztési területet feltáró közterületek tervszerű kialakítását/kiépítését lehetővé tevő jóváhagyott KKT feltétele a TRSZ megkötésének.

2. A KKT készítésének menetét, a szakági munkarészek minimális műszaki tartalmát a R. 1. sz. melléklete tartalmazza. KKT-t bárki, elsősorban a fejlesztő/beruházó készíttethet, a tartalomnak megfelelő tervezési jogosultságú szaktervezők megbízásával, az elbírálhatóság szempontjából megfelelő léptékű tervlapokkal és műszaki tartalommal. A KKT tervlapjainak léptéke 1:1000 - 1:250-ig változhat. Az előzetes tervtartalmi egyeztetések koordinálását a Településfejlesztési Főosztály végzi.

3. A KKT benyújtását követően az illetékes önkormányzati szervek véleményezése után kerül a megfelelő tartalmú tervdokumentáció a VSTRB elé, végső jóváhagyásra.

4. A jóváhagyott és a Városfejlesztési Osztály által záradékolt KKT alapján a szakági engedélytervek elkészíthetők, s engedélyeztethetők.

5. Egyes hatósági engedélyezési ügyekben (pl.: vízjogi létesítési engedélyezés), külön jogszabály írja elő a megépítésre kerülő műtárgyak későbbi üzemeltetőjével, tulajdonosával kötendő megállapodás meglétét. Ezekben az esetekben az Önkormányzat vállalja, hogy a Fejlesztővel együttműködik, és egymással Településrendezési Előszerződést (a továbbiakban: TRESZ) köthetnek.

6. TRESZ szükséges a belterületbe vonási, és bizonyos rendezési-tervi módosítási eljárásoknál, továbbá minden olyan esetben, mikor jogerős engedélytervek hiányában nincs mód TRSZ megkötsére. A TRESZ megkötésének nem feltétele a jóváhagyott KKT, de megfelelő biztosítékul szolgálhat a szerződő felek számára a fejlesztési cél megvalósíthatóságának körülményeinek meghatározásánál, a fejlesztési irányvonalak kijelölésénél, és a nyújtandó biztosítékok/garanciák rögzítésénél is.

7. A végleges TRSZ megkötésére kizárólag a jóváhagyott KKT alapján engedélyeztetett, jogerős hatósági szakági engedélyek rendelkezésre állása esetén van lehetősége a mindenkori fejlesztőnek. A TRSZ megkötésére vonatkozó eljárásrendet, illetve a minimális tartalmi előírásokat a R. 2. sz. melléklete határozza meg. A TRSZ megkötésére irányuló egyeztető tárgyalások összehívásáról és a szerződési feltételek egyeztetéséről szintén a  Településfejlesztési Főosztály gondoskodik.

8. A fejlesztési területeken létesítendő épületekre az építési engedélyek kizárólag aláírt, hatályba lépett TRSZ megléte esetén adhatók ki.

9. A TRSZ-ben/TRESZ-ben rögzített fejlesztői vállalások és kötelezettségek teljesítéséig a fejlesztési területen elsőként megépített épületre használatbavételi engedély nem szerezhető.

A fejlesztési területeken tervezett építési beruházások, s az ezzel párhuzamosan létesítendő, szükséges járulékos infrastruktúra (közművek, utak és tartozékaik stb.) Étv.-ben  meghatározott határidőre történő megvalósításának biztosítására Önkormányzat és Fejlesztő egymással TRSZ-t köt.

A városfejlesztéssel összefüggő szerződések (TRSZ, TRESZ) létrejöttének elsődleges célja az egyes, településrendezési eszközökben (szabályozási/szerkezeti tervben) rögzített célok megvalósítására irányuló településfejlesztési törekvések jogi, pénzügyi, időbeli és műszaki kérdésköreit érintő részleteinek külön megállapodásban történő rögzítése és összehangolása, az utak és közművek kiépítésének, valamint a településrendezési eszközök megfelelő előkészítésének érdekében.

Az Étv. 28. § előírja, hogy a településrendezési tervben újonnan beépítésre szánt, jelentős mértékben átépítésre kerülő, rehabilitációs területeken a kiszolgáló utakat, közműveket és egyéb műszaki infrastruktúra létesítményeket legkésőbb az általuk kiszolgált építmény használatbavételéig meg kell valósítani. A város fejlődésének és fejleszthetőségének, illetve polgárai érdekeinek szem előtt tartásával a tárgyi terület- és városfejlesztések létrejöttét és megvalósíthatóságát elősegítendő az Önkormányzat vállalja, hogy a jóváhagyott KKT alapján a fejlesztő által kiépített közterületeket tulajdonába, az itt megvalósuló infrastrukturális létesítményeket pedig további kezelésre, fenntartásra átveszi.

A rendezési tervi eszközökben rögzített fejlesztési irányelvek megvalósíthatóságának körülményeit figyelembe véve a fejlesztési területeken megvalósítani kívánt településfejlesztés kizárólag a GYÉSZ-ben és a R.-ben foglaltaknak megfelelően, az Étv. 30/A. § szerinti TRSZ létrejöttével biztosítható teljes körűen és jogszerűen.

A TRSZ - mint a településfejlesztési cél megvalósítását összehangolt, polgári jog keretei közt szabályozott és előkészített, biztosítékok megléte mellett komplex formában lehetőséget biztosító fejlesztési megállapodás - megkötésének másodlagos célja tehát az ingatlanfejlesztéssel összefüggő építési beruházás építésügyi hatósági engedélyezési eljárásához szükséges dokumentumok rendelkezésre állásának biztosítása.

 

A településrendezési szerződések megkötésének szabályairól, és a közterület-kialakítási terv készítésének rendjéről szóló 17/2011 (VI. 27.) önkormányzati rendelet: