Október 23-án Győr is fejet hajtott az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt. A Bisinger sétányon, a Golgota emlékműnél tartott városi ünnepi megemlékezésen Pintér Bence polgármester és Borsi Róbert kulturális tanácsnok mondtak beszédet, a műsort pedig a RÉV Színház és a Győri Színjátszó Műhely művészei adták „Lábjegyzet ’56 – Emlékezés a hősökre!” címmel.

Az ünnepség megható nyitánya volt Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének videós feldolgozása, amelyet győri általános és középiskolás diákok szavaltak el közösen. A megrázó versvideó emlékeztetett arra, hogy az elnyomás idején a kimondott szó is lehetett bátor tett.

„1956-ban már nem kért a nép, hanem követelt”

Pintér Bence polgármester beszédében a szabadságvágy és az erkölcsi kiállás fontosságát hangsúlyozta:

„1956 októberében megérkezett a valódi forradalom. A valódi nép, amely megismerte az elnyomás minden formáját, már nem kért – követelt. És a követelés mellé tömegek mertek odaállni.”

A polgármester történelmi párhuzamot vont az 1848-as és az 1956-os események között, majd a jelenkorra is utalt:

„Szomszédunkban 2022 óta olyan honvédő háború zajlik, amelyet 1956 hősei is folytattak volna, ha támogatást kapnak nyugatról. Erkölcsi kötelességünk, hogy az igazságos béke megszületéséhez mi is hozzájáruljunk.”

Pintér Bence beszédében felidézte Győr forradalmi napjait is:

„Győr 1956-ban az elnyomás elleni küzdelem második fővárosa volt. Október 26-ra győzött a forradalom, a gyárak munkásai megalakították a sztrájkbizottságokat, a város nem engedett a szabadság eszméjéből.”

Végül személyes, gondolatébresztő üzenettel zárta beszédét:

„Őrizzük mi is a lángot, emlékezzünk a hősökre, álljunk ki az igazság mellett – és a haza fényre derül.”

A magyar lélek lázadása

Borsi Róbert kulturális tanácsnok úgy fogalmazott:

„Az 1956-os forradalom nem a politikai elit, hanem a magyar nép forradalma volt. Munkások, diákok, tanárok, papok és katonák együtt mondták ki: elég volt.”

Beszédében három győri mártír, Máté Mária, Halász Ödön és Szabó Béla történetét idézte fel, akik életüket adták a szabadságért.

„Ők döntöttek – a szabadság mellett. A hősiesség nem mindig fegyverrel kezdődik, néha egy szóval, egy gesztussal, egy segítő kézzel.”

A tanácsnok kiemelte:

„A forradalom lángja ma is bennünk él. Nem a harag, hanem a remény lángja. Nem a bosszú, hanem az építés tüze.”

A megemlékezés végén a résztvevők koszorúkat helyeztek el a Golgota emlékműnél, tiszteletüket téve az 1956-os győri hősök és áldozatok emléke előtt.

A városi programok ezt követően Tihanyi Árpád, az 1956-os győri mártír szobrának avatásával folytatódtak, majd délután „A hősök nyomában” címmel emléksétát tartottak az Eötvös parkból indulva, Cserhalmi Zoltán muzeológus vezetésével.