Időjárás

4 °C

április 23. | Csilla, Noémi

Deutsch English
Két különleges győri fa kapott faértéktáblát a Föld napján
Két különleges győri fa kapott faértéktáblát a Föld napján
A Föld napján két különleges győri fa kapott saját faértéktáblát: a Bartók Béla úti, városképet formáló platán és a Kolozsvári Ernő téren (volt Megyeháza tér) álló tornyos tölgy. Az avatásokon elhangzott: a városi fák nemcsak szépek, hanem pótolhatatlan szerepet töltenek be a levegő tisztításában, a hőmérséklet csökkentésében és élhetőbbé teszik környezetünket.

Szerdán délelőtt először a Bartók Béla úton gyűltek össze az érdeklődők, ahol a több mint 150 éves platán kapta meg saját tábláját. A fa számított értéke meghaladja a 82 millió forintot, de jelentőségét nem lehet pusztán számokkal kifejezni.

Dr. Balog-Farkas Renáta környezetvédelemért felelős tanácsnok köszöntőjében úgy fogalmazott: ez a platán nem csupán látványelem, hanem a város egyik csendes szolgálója.

– Árnyékot ad a nyári hőségben, tisztítja a levegőt, megköti a szén-dioxidot, és élhetőbbé teszi a környezetünket. Egy olyan városi társ, amely évtizedek óta láthatatlanul dolgozik értünk – mondta.

Hozzátette: a fa annak idején a környék beépítésekor is olyan értéket képviselt, hogy a körülötte álló saroképületet külön úgy tervezték meg, hogy a platánt ne kelljen kivágni.

A rendezvényen Lajtmann Csaba, a Reflex Környezetvédő Egyesület programvezetője mesélt a Bartók Óvoda óvodásainak a platán történetéről. Elmondta: a fa az 1800-as évek közepén kerülhetett ide, amikor a mai Bartók Béla út helyén még a Hosszú utca állt családi házakkal és malommal.

– Lehet, hogy egy molnárlegény hozta magával valahonnan Európa távoli tájáról azt az apró facsemetét, amelyből ez a hatalmas platán lett – idézte fel.

A programvezető arról is beszélt, hogy a városvezetés már évtizedekkel ezelőtt felismerte a fa jelentőségét. A környék lakóházainak építésekor a legtöbb épület azonos típus alapján készült, egyetlen házat azonban külön terveztek meg azért, hogy a platán megmaradhasson.

Az esemény végén a gyerekek meg is ölelhették a fát, amelynek törzsét csak több gyermek együtt tudta körbeérni.

A belváros természetes hűsítője

A második faértéktábla-avatást 11 órakor tartották a Kolozsvári Ernő téren, az egykori Megyeháza téren álló tornyos tölgy mellett.

Dr. Balog-Farkas Renáta itt arról beszélt: a különleges tölgy a belvárosi zöldfelületek egyik legfontosabb eleme.

– Ez a fa évtizedek óta a városi fák nagykövete. Árnyékot ad, vizuális ellenpontot képez a környező épületekkel, és a természet egy darabját hozza vissza a belvárosba – hangsúlyozta.

A tanácsnok emlékeztetett arra is, hogy a tölgy már az 1995-ös fakataszterben is szerepelt, és a városvezetés kezdeményezte helyi védelem alá helyezését.

A most felavatott tábla nemcsak a fa becsült értékét mutatja meg, hanem azt is, milyen jelentős ökológiai szerepet tölt be. Az oszlopos tölgy évente több mint 3 tonna port köt meg, közel 32 ezer liter víz elpárologtatásával hűti környezetét, miközben szén-dioxidot köt meg és oxigént termel.

Lajtmann Csaba szerint ezek az adatok segítenek megérteni, hogy a városi fák mennyivel többet jelentenek egyszerű növényeknél.

– Egy ilyen fa természetes porszívóként működik, miközben a nyári hőségben hűs szigetet teremt maga körül. Ez a tölgy egyedül akár tíz párakapu teljesítményével is felér – mondta.

Felidézte: korábban egy városi rendezvényen jól látszott, hogy a gyerekek és a felnőttek egyaránt ösztönösen a tölgy árnyékába húzódtak a melegben.

Üzenet a jövőnek

A két új faértéktábla túlmutat az adatokon: arra hívja fel a figyelmet, hogy a városi fák valódi értéket képviselnek.

A táblákon szereplő számok megmutatják, mennyi oxigént termelnek a fák, mennyi szén-dioxidot kötnek meg, mennyi port szűrnek ki, és milyen fontos szerepük van a városi vízháztartásban. Mindez azonban csak részben fejezi ki azt az értéket, amelyet a győriek számára jelentenek.

– A természet nem díszlet, hanem alapfeltétel. Nem extra, hanem szükségszerű – fogalmazott beszédében Dr. Balog-Farkas Renáta.

A Föld napján felavatott táblák ezért egyszerre szólnak a jelenről és a jövőről: arról, hogy a városnak nemcsak új fákat kell ültetnie, hanem meg kell becsülnie és meg kell őriznie azokat is, amelyek már hosszú évtizedek óta szolgálják Győrt.