A Győri Filharmonikusokból alakult japán kamarazenekar előadásával kezdődött a Győrben rendezett második Japán Nap. A távol-keleti nemzet színes, gazdag kultúrája nagyon népszerű hazánkban, és a két ország közötti kapcsolatok erősítését is szolgálják az ilyen események. Meghívott vendég volt Mr. Tetsuya Kimura, Japán magyarországi nagykövete, valamint Mr. Takeshi Ozaki, első titkár, a Japán Magyarországi Nagykövetség Kulturális Osztályvezetője. Pintér Bence, Győr Megyei Jogú Város polgármestere és Kósa Roland, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere fogadta a vendégeket. A Városházán történt fogadás után a Klastrom Hotelben folytatódott a találkozó. Itt hallgatta meg a delegáció és az érdeklődők a korábban említett koncertet, melyen klasszikus japán dalok csendültek fel.

Némethné Sarman Szilvia, a Ginkgo Egyesület elnöke mondott először beszédet, melyben hangsúlyozta a japán kultúra népszerűségét és sokszínűségét. Scheich Réka, a Ginkgo Egyesület alelnöke ezután ismertette a programokat, majd a nagykövet magyar nyelven köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte a jelentős kulturális kapcsolatokat Magyarország és Japán között, továbbá megemlékezett az 1989-ben alakult Magyar–Japán Baráti Társaság Győri Klubjáról (MJBT), amely fontos szerepet játszik a város kulturális életében. Kimura úr említette korábbi tapasztalatait országunkról, amelyeket a vele készült interjúban részletesebben is megosztott.

Kósa Roland, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere is megosztotta gondolatait: felidézte az első Japán Nap történetét, illetve beszélt a japán kultúra magyar társadalomra gyakorolt hatásairól. Emellett összehasonlította a két országot, azok kultúráját és népességét. Mint mondta, nagyon sokat lehet tanulni Japántól, ehhez pedig olyan elhivatott emberekre van szükség, mint a Ginkgo Egyesület tagjai. Zárásként folytatódott a zenei előadás, melynek egyik fénypontja a Szülőföldem című dal volt. A delegáció ezt követően a Mandalába vonult át, ahol Némethné Sarman Szilvia és Scheich Réka ajándékozta meg a nagykövetség és a városvezetés képviselőit.

Magát a Japán Napot változatos programok kísérték: vásárok, előadások, kézműves foglalkozások, valamint filmvetítések is szerepeltek a kínálatban.

A Bécsi kapu teret ellepték az árusok, akik a távol-keleti nemzet jellegzetes termékeit és tárgyait kínálták a porcelánedényektől kezdve a ruhákon át a kiotói füstölőkig. Beszélgettünk több árussal is: Weisz Attila például felesége kerámiatárgyait árulta, amelyeket a japán tusfestészet ihletett. Horváth Ferenc, a Magyar–Japán Baráti Társaság Győri Klubjának elnöke pedig a japán és az európai gondolkodásmódról tartott előadást, összehasonlítva a két kultúra világlátását.

Középiskolások jelentkezhettek kimonók és egyéb kiegészítők készítésére, amelyeket háromfős zsűri értékelt, majd a Mandalában kiállították az alkotásokat. A pályamunkák újrahasznosított anyagokból készültek, ezzel is hangsúlyozva a környezettudatosság fontosságát. Több filmet is vetítettek: reggel a Totoro – A varázserdő titka című anime volt műsoron, délután pedig a Tökéletes napok következett.

A programok között szerepelt sushi workshop, ikigai életerő- és önismereti képzés, valamint kalligráfiai bemutató is. A színvonalas eseménysorozat egyik fénypontja a lampionúsztatás volt, az estét pedig a Suzume című film vetítése zárta.

Az írás a Diákújságíró program keretében készült.

Szerző:Kun-Szabó Gergő