Sághy Szabolcs, diákújságíró interjúja Tetsuya Kimurával, Japán magyarországi nagykövetével.
Idén január óta képviseli Japánt Magyarországon extraordinárius és meghatalmazott nagykövetként. Miben különbözik ez a tisztség egy hagyományos nagyköveti kinevezéstől?
– Engedélylevelemet Őfelsége, a császár aláírásával kaptam, hogy Japánt képviselhessem Magyarországon. Én képviselem Japánt Magyarországon, és a magyar kormánnyal együttműködve dolgozom a két ország kapcsolatainak erősítésén.
1989 és 1991 között diplomáciai megbízatás keretében már járt Magyarországon. Milyen változásokat tapasztalt azóta az országban?
– Ausztriában teljesítettem szolgálatot, amikor tanúja lehettem a magyarországi rendszerváltozásnak. Azóta Magyarország jelentős reformfolyamatokon ment keresztül a politikai, gazdasági és társadalmi életben egyaránt. Ideérkezve láthattam ezeknek a változásoknak az eredményeit, és remélem, hogy ezek a területek a jövőben is tovább fejlődnek.
Magyarországi kinevezése előtt Kelet-Timor japán nagykövete volt. Hogyan látja a két ország közötti kulturális különbségeket?
– Minden országnak megvannak a saját kultúrái és hagyományai, amelyeket nagykövetként tiszteletben kell tartanunk. Kelet-Timorban igyekeztem a helyi nyelven tartani a beszédeimet. Ugyanezt szeretném Magyarországon is: szeretném megtanulni a magyar nyelvet. A két ország között jelentős különbség, hogy Kelet-Timor fejlődő ország, míg Magyarország fejlett állam. Ennek megfelelően Kelet-Timorban munkám középpontjában elsősorban a gazdasági együttműködések előmozdítása állt.
Kósa Roland, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere beszédében több olyan japán értéket említett, amelyből a magyarok is tanulhatnak. Ön szerint milyen japán szemlélet gazdagíthatná még a magyar társadalmat?
– A japán kultúrának számos olyan eleme van, amely értékes lehet más népek számára is. Magyarországon sokan gyakorolják a tradicionális japán harcművészeteket, például a karatét, a dzsúdót vagy a kendót. Ezek nem csupán a fizikai erőnlétről szólnak, hanem a lelki fejlődésről is: megtanítanak a mások és a szabályok iránti tiszteletre, valamint a közösségben való együttműködésre. Fontos érték számunkra a természet tisztelete és az egyszerűség is. Ezt jól példázza a japán teaceremónia, amely a kultúra, az alázat és a belső harmónia kifejezője.
Hogyan látja a magyar–japán kapcsolatokat a következő négy-nyolc évben?
– Nagy hatással van rám, hogy a magyar emberek mennyire nyitottak és érdeklődőek a japán kultúra, értékek és szellemiség iránt. Ez erős alapot teremt kapcsolataink további elmélyítéséhez. Japán és Magyarország több mint 150 éve ápol baráti kapcsolatokat. Együttműködésünk kiterjed a gazdaságra, a politikára, a kultúrára és az emberek közötti kapcsolatok erősítésére is. A gazdasági együttműködés egyik jó példája, hogy a japán vállalatok – köztük a Magyar Suzuki – már a rendszerváltozás idején megkezdték magyarországi működésüket, és azóta is megbízható partnerei az országnak. Emellett az új fejlesztési irányok – például a vasúti infrastruktúra korszerűsítése vagy a klímaváltozás kihívásainak kezelése – olyan területek, ahol Japán jelentős tapasztalattal és technológiai tudással rendelkezik. Reméljük, hogy ezekben a szektorokban még szorosabb együttműködés valósulhat meg a jövőben.
Mit üzen azoknak a fiataloknak, akik Japánban szeretnének tanulni vagy dolgozni?
– Japán különleges ország, ahol a több ezer éves hagyományok és a legmodernebb technológiák egyszerre vannak jelen. Az odalátogatók megismerhetik történelmi örökségünket, miközben világszínvonalú közlekedési rendszerekkel és fejlett városi infrastruktúrával találkozhatnak. Bízom benne, hogy minél több fiatal választja Japánt tanulmányai helyszínéül, legyen szó társadalomtudományokról vagy természettudományokról, hiszen ez kiváló lehetőség a tudás és a kulturális tapasztalatok bővítésére.
Köszönöm az interjút!
Az írás a Diákújságíró program keretében készült.
Szerző: Sághy Szabolcs
