Háromnapos hadtörténeti konferenciát rendezett a Szülőföldünk Honismereti Egyesület Győrben, amely Győr vármegye katonai múltját mutatja be az ókortól a 19. század elejéig. A program előadásokból, kerekasztal-jellegű szakmai vitákból, valamint helyszíni bemutatókból állt.
- nap – 2025. szeptember 29., hétfő
Az első nap helyszíne az Esterházy-palota volt, ahol előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők Győr és környékének hadtörténeti földrajzáról, a római Arrabona szerepéről, a római limesről, valamint a középkori csatákról és várrendszerekről. Kiemelt témák voltak: a ménfői csata (1044), középkori várak és bandériumok, a Szentmártonhegy erődje.
- nap – 2025. szeptember 30., kedd
A konferencia második napján a Brenner János Hittudományi Főiskolán folytatódtak az előadások. A török kor és a 16–17. század katonai eseményei kerültek fókuszba: török hadjáratok, nemesi felkelések, Győr erődváros kiépítése és hadiépítészete. Bemutatták a korabeli hadszervezeteket, táborozásokat és erődítési rajzokat. Délután szakmai sétán vettek részt az érdeklődők az egykori győri várfalak nyomvonalán, harcászati bemutatóval.
- nap – 2025. október 1., szerda
A harmadik, egyben zárónap helyszíne a győri városháza díszterme volt, ahol Pintér Bence, Győr polgármestere köszöntötte a vendégeket:
„Nagy öröm számomra, hogy Győr városában köszönthetem Önöket ezen a rangos hadtörténeti konferencián. Bár személyesen sajnos most nincs lehetőségem végig jelen lenni az előadásokon, mégis szeretném hangsúlyozni, milyen gazdag és sokrétű a téma, amelynek feldolgozására vállalkoztak a szervezők és előadók.”
A városvezető utalt rá, hogy Győr történelme szorosan összefonódik a katonai múlt eseményeivel. Városunk a civilizációk határán feküdt, ahol a Római Birodalom idején fontos katonai központ működött, később pedig itt kezdődött a török hódoltság elleni védekezés egyik kulcspontja. Számos nagy csata zajlott Győr falai alatt és határain, amelyek nemcsak a térség, hanem az egész ország sorsát befolyásolták.
A polgármester szerint joggal lehetünk büszkék arra, hogy Győr városa a magyar királyság részeként több ezeréves múlttal rendelkezik, és mindig meghatározó szerepet játszott hazánk védelmében. Ez a múlt a mi örökségünk, amelyet ápolnunk kell, és amelynek megőrzése kötelességünk.
„Hadtörténetünk tanulsága világos: a hazát meg kell védeni, ha pedig elveszik, vissza kell szerezni. Ez a felismerés évszázadokon át küzdelmet, áldozatot és kitartást követelt elődeinktől – és ennek köszönhető, hogy ma is itt vagyunk, szabadon, együtt.”
Pintér Bence kiemelte a történészek munkáját, akik feltárják a múlt részleteit, és segítenek megérteni, hogyan alakult városunk és országunk sorsa. Minél több tényt ismerünk, annál nehezebb eltorzítani vagy elfelejteni történelmünket.
A konferencia harmadik napja a 16–19. század eseményeinek értelmezésével folytatódott: a győri vár mindennapjai, Rákóczi kurucai Győr alatt, a vár stratégiai szerepének változásai és felhagyása. A szerdai konferencia kiemelt témája az 1809-es kismegyeri csata volt, Napóleon és a francia seregek jelenléte Győrben.
A konferencia átfogó képet adott Győr vármegye katonai múltjáról: a római kortól a középkoron át a török időkig és Napóleon hadjárataiig. Neves hadtörténészek, történészek és helytörténészek tartottak előadásokat, kiegészítve helyszíni sétával és bemutatókkal, így a résztvevők tudományos és élményszerű módon ismerhették meg a térség hadtörténetét.
