Török Istvánra, az ’56-os forradalom mártírhalált halt hősére emlékezett a győri önkormányzat. A csendes főhajtáson dr. Tóth Péter kabinetvezető mondott emlékbeszédet és helyezte el a városháza koszorúját a mártír emlékművénél.
„A magyar forradalom mártírjai között nem csupán az utcai harcokban, fegyverrel a kézben elesettekről kell megemlékeznünk az év ezen szakában, hanem azon honfitársainkat is illő tisztelettel és főhajtással kell öveznünk, akiket a forradalom leverése után, koholt vádak alapján meghozott ítéletekkel küldtek bitófára, földeltek el jelöletlen sírban, akiknek családjai, ismerősei több mint három évtized múltán kaptak csak lehetőséget arra, hogy szeretteiket rehabilitálják, eltemethessék őket és az utókor méltó módon emlékezhessen meg róluk. A ma 94 éve született Török István, posztumusz őrnagy, élete és halála példázza ezt, a huszadik századi pártállam által megvalósított, fiatal életeket megnyomorító, majd elpusztító, cinikus, megtorlásos gyakorlatot. De Török István rövid élete példázza a szívből soha ki nem irtható és haza- és családszeretet is”- mondta a beszédében dr. Tóth Péter.
Török István a forradalom leverése után, bujkálni kényszerült, majd november 18-án átlépte a magyar-osztrák határt és külföldre menekült. New York volt a végállomás, ahol egy farmon dolgozott. A távollét nagyon megviselte. Családjának küldött leveleiben rendszeresen panaszkodott arról, hogy mennyire hiányzik neki Magyarország és rokonai, különösen szeretett édesanyja. A Kádár-kormányzat 1957-es felhívását, miszerint a külföldre távozott magyarok, akiknek nem tapad a kezéhez vér, békében hazatérhetnek, amnesztiát kapnak Török készpénznek vette és gyanútlanul hazatért 1957.október 12-én. A határon elfogták és bebörtönözték és koncepciós pert indítottak ellene.
Fél évvel hazatérte és bebörtönzése után 1958. május 3-án a Győri Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa első fokon halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte Török Istvánt, államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezése és vezetése, gyilkosságra irányuló szövetség, felfegyverkezve elkövetett bűntett, valamint társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben elkövetett lopás vétsége miatt. A vádak többsége hamis, megalapozatlan, ma úgy mondanánk, álhíreken és nyilatkozatokon alapuló koholmány volt. Novemberben a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Népbírósági Tanácsa megerősítette az első fokon hozott döntést. Török Istvánt 1958. december 2-án a győri börtönben felakasztották. A rabok elmondása szerint nyugodtan, emelt fővel állt a bitófa alá.
A keddi ünnepség végén dr. Tóth Péter elhelyezte a megemlékezés virágait a győri mártír emlékművénél.
