Bemutatkozik Győr a győrieknek: 5. rész – Advent a belvárosban

Roxy, a világjáró kutyus, a Győri Állatmenhely egykori lakója és kétlábú csapattársai az elmúlt években bejárták Magyarország valamennyi tájegységét, kerékpáron számos európai országba is eljutottak, eközben pedig becses küldetésként vállalták szülővárosuk népszerűsítését. Ők Győr társadalmi nagykövetei.

Szórádi József, a csapat motorja most Győrt mutatja be a győrieknek és természetesen nem csak a győrieknek.

Győrben is javában zajlik az adventi időszak, a város ünnepi díszbe öltözött, ezért úgy gondoltam, hogy decemberben nem a soron következő településrész bemutatására helyezem a hangsúlyt. A belváros ragyogó fényekben pompázik, a Széchenyi tér, a Dunakapu tér, a Baross út és a Városház tér is megtelt a karácsonyi vásár pavilonjaival, melyekben finomabbnál finomabb italokkal és ételekkel, és természetesen kézműves termékekkel várják az idelátogatókat. Ezen kívül számos látványosság, kulturális program és szórakozási lehetőség emeli az ünnep fényét.

A téma tehát adta magát, mi pedig Roxy a Világjáró Kutyussal úgy gondoltuk, hogy „nyakunkba vesszük a város közepét”, és elvegyülünk a vásár forgatagában, kicsit magunkba szippantjuk az ünnepi hangulatot, igyekezve Győr hatalmas karácsonyfájának valamennyi díszét begyűjteni.

Sétánkat az ünnepi forgatag központjában, a Széchenyi téren kezdtük. Itt számos látványosság és program várja az érdeklődőket: többek között fényfestés, melynek keretében, egyedi technikával a bencés templom és rendház épületére vetített csodálatos történeteket nézhetünk meg, emellett koncertek és adventi műsorok várnak ránk. A fiatalabb korosztályra is gondoltak a szervezők, ennek köszönhetően a kisvonatot és a körhintát is kipróbálhatják a gyerekek, na és persze a szülők is.

A tér állandó látványossága a város karácsonyfája és a hatalmas adventi koszorú, melyen minden vasárnap ünnepélyes keretek között gyújtják meg a soron következő gyertyát.

Következő állomásunkat, a Dunakapu teret ajánlatos valamelyik szűk utcán keresztül megközelíteni, hogy fokozatosan táruljanak a szemünk elé a különféle látványosságok. Az adventi időszak ideiglenes csodái, mint például az óriáskerék és a különböző színekben pompázó, karácsonyhoz kapcsolódó fényszobrok mellett azonban érdemes néhány pillantást vetni Győr egyik állandó különleges „ékszerére”, a Kossuth (Révfalusi) hídra is. A két városrészt összekötő kivilágított építmény szinte koronaként magasodik a Mosoni-Duna fölé, a folyó vize pedig visszatükrözi a fényeit: pazar látvány.

Az óriáskerék felső részére forduló kabinokból csodás kilátás nyílik a városra és környékére, emellett madártávlatból figyelhetjük meg az ideiglenes korcsolyapálya csetlő-botló, vagy éppen könnyedén suhanó, de mindenképpen élményeket gyűjtő látogatóit.

Az adventi vásár gerincét alkotó Baross utat megközelítve feltűnt, hogy a díszítés megálmodói a kevésbé forgalmas övezetekben is mennyire ötletesen éltek a házak és a közterületen található szobrok, fák, egyéb objektumok adottságaival annak érdekében, hogy az ember egy pillanatra se felejtse el: ünnepre készülünk. Vagyis már ünnepelünk.

A díszítéshez kapcsolódó kreativitás és a vendéglátás „technikájának” kicsúcsosodása természetesen a sétálóutcán végighaladva fedezhető fel a legjobban. Itt igyekszik mindenki a saját portékáját a lehető legkívánatosabbá tenni, látvány és ínycsiklandó illatok tekintetében egyaránt. Megjegyzem, sikeresen, mert egy sima hétköznap délutánján is meglehetősen nehezen tudtunk csak haladni az utca két oldalán felállított pavilonok között.

Azért a Baross út köztéri szobrai és lakóházai sem panaszkodhatnak az érdeklődés hiányára, a Nosztalgia egy letűnt életkor után című, a köztudatban csónakos szoborként elterjedt alkotást például – rajtam kívül – sokan választották fotótémaként abban a néhány percben is, amikor éppen a közelében tartózkodtunk. A több száz éves épületek ornamentikája pedig önmagában is teljes mértékben illeszkedik az ünnepi díszlethez

A sétálóutca névadója, Baross Gábor négy cikluson át tevékenykedett Győrben országgyűlési képviselőként, akinek a város többek között infrastrukturális létesítmények megvalósulását is köszönheti. Az őt ábrázoló szobor mintha az adventi vásárba látogatókat köszöntené, miközben órájára pillantva az ünnep eljövetelének közeledtét jelzi.

Elköszönve tőle, remek hangulatot árasztó, színes fényfüzérekkel díszített fasorok között jutottunk el sétánk befejező állomására, a Városház térre.

Kiérve a város egyik ütőerét jelentő Szent István úthoz, azonnal feltűnt a szemben lévő oldalon álló, Győr egyik legismertebb, városképileg legjelentősebb épületének számító városháza. Visszafogott, mégis ünnephez illő díszítése remekül egészíti ki a neobarokk stílusú, változatos szerkezetű és homlokzatú épület megjelenését. Előterében egy középkori legendára emlékeztető, és a város iránti érzelmeket ábrázoló alkotás is helyet kapott, melyek minden időszakban kedvelt fotótémái az idelátogatóknak.

Néhány perc bámészkodást követően, a nagy forgóajtón keresztül bejutottunk az épület impozáns előterébe, ahol megpillantottuk a méreteiben és díszítésében remekül illeszkedő karácsonyfát. Kicsit beljebb lépve máris feltűnt a lépcsőház, és a fordulójában álló, Bisinger Józsefet ábrázoló életnagyságú szobor. A híres győri üvegesmester élete során támogatta a szegényeket és árvákat, hagyatékából pedig alapítványt hoztak létre, melynek köszönhetően valósult meg a győri óvodák támogatása, szegénykórház, árvaház és dologház létesítése, valamint az új városháza építése is.

Azt gondolom, hogy rövid sétánk során sikerült testközelből megtapasztalni az ünnepi forgatag hangulatát, közben pedig képletesen begyűjteni a sok-sok szemet gyönyörködtető apró, vagy kicsit méretesebb díszt, melyek mindegyikének helye van Győr karácsonyfáján.

„Mikor felidézzük a régi karácsonyokat, rájövünk, hogy kis apróságok – nem a nagy csodák – adják a legbensőségesebb ajándékot.”

Bob Hope, amerikai színész, író, humorista szavait idézve szeretnék Roxy a Világjáró Kutyussal együtt békés, boldog, és nem utolsósorban bensőséges karácsonyi ünnepeket kívánni minden Győrben élőnek, és a városba látogatóknak egyaránt.

Köszönöm, ha ismét velem tartottak, nemsokára folytatása következik!