A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. tájékoztatása szerint 2026. január 5. és március 31. között átfogó fakitermelési munkálatok zajlanak a győri Püspökerdő térképen jelölt erdőrészleteiben.

A beavatkozások elsődlegesen egészségügyi jellegűek: a szakemberek a kiszáradt, illetve száradóban lévő faegyedeket távolítják el. A munkák célja az élet- és vagyonbiztonság megóvása, különösen a sétautak és a magasfeszültségű vezetékek környezetében. A Püspökerdőben nem keletkezik összefüggő véghasználati terület.

Az erdei életközösség védelme érdekében ugyanakkor álló- és fekvő holtfa is marad a területen, amely számos rovar-, gomba-, madár- és denevérfaj számára biztosít élőhelyet, ezzel is hozzájárulva a fajgazdagság megőrzéséhez.

Egy erdőrészlet esetében azonban véghasználatra is szükség van: itt egy túltartott nemesnyáras állomány található, amely természetvédelmi szempontból kevésbé kedvező. A tavaszi erdősítés során őshonos fafajokat – elsősorban kocsányos tölgyet – telepítenek, így a kialakuló új erdő biodiverzitása hosszú távon kedvezőbb irányba fejlődhet.

Az aktuálisan érintett területeket a helyszínen táblákkal jelölik, ezeket kérik minden esetben elkerülni.

A munkálatok során tapasztalható kellemetlenségek miatt az erdőgazdaság a lakosság türelmét és megértését kéri.

A Püspökerdő, nevéhez illően a győri püspökség erdeje volt. A püspökség innen biztosította magának a tűzifát, illetve a nyomokban még most is fellelhető tavakban haltenyésztéssel foglalkoztak. Az erdő jellegzetes – a szigetközi tájra jellemző – tölgy-kőris-szil vegyes keményfaerdő volt.

1944-45-ben, a háborús körülmények között, Győr lakóinak egyetlen közeli tűzifaforrása volt, ezért az erdőt gyakorlatilag letarolták. 

A háború után a terület állami tulajdonba és a Kisalföldi Erdőgazdaság kezelésébe került. Az erdészet a kormányhivatal (korábban erdőfelügyelet) által meghatározott 10 éves üzemtervek alapján kezeli az erdőt.

A háború után a tarra vágott területekre az erdészek részben gyorsan növő nyár ültetvényeket telepítettek, illetve hagyták a kivágott erdőt természetes úton megújulni.  Így az erdő eredeti faösszetétele megváltozott. Elterjedtek a kőris és szürkenyár állományok, másrészt a nemesnyár ültetvények.

A Püspökerdőben mintegy 20 éve kezdődött meg a fafajcsere. Az elöregedett, lábon pusztulni kezdő nyárasokat az erdőgazdaság kivágja, helyükre tölgy -juhar -szil vegyeserdőket, de foltokban más őshonos fajokat (pl nyír, éger) telepít. Ezek a fajok többségében hosszú élettartamúak. A fiatal erdők a kiváló adottságú talajon gyorsan nőnek és hosszútávon biztosítják az erdő fennmaradását.

A természetes úton megújult, dominánsan kőris fafajú erdőket sajnos elérte a kőriseket teljes Európában pusztító Hymenoscyphus fraxineus nevű gombakárosító. A károsítás végstádiumában a gomba a fa gyökérzetét támadja meg, elveszti gyökértámaszát és kidől. A Püspökerdőben számtalan ilyen kidőlt kőris található. Ezeket az erdészek folyamatosan eltávolítják. Sajnos a fertőzést megállítani nem lehet, pár éven belül a kőrisek eltűnnek a Püspökerdőből. Ezek helyére is tölgy-szil – juhar csemeték kerülnek pótlásként.

Összefoglalva: Az erdészek hosszútávon szakszerű munkával visszaalakítják az eredti fafajösszetételhez hasonló erdővé a Püspökerdőt. Ez sajnos az elöregedett és balesetveszélyes nyárfaültetvények tarvágását, illetve a beteg kőrisek kivágását jelenti. Ez az erdőben járó győriek számára lehet zavaró, a hatalmas nyárfák látványa rövid távon nem pótolható.  Ugyanakkor az álltaluk végzett munka szükségszerű és teljes szakmai konszenzuson alapul.

Forrás: facebook.com/kaegzrt