A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott ünnepi megemlékezést Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata június 4-én az Országzászló-emlékműnél, a Bisinger sétányon. A rendezvényen a város vezetői, civil szervezetek képviselői, valamint a határon túlról érkezett vendégek közösen emlékeztek a trianoni békediktátum következményeire és a magyarság összetartozására.

A megemlékezés a Himnusz közös eléneklésével kezdődött, majd a Cifra Műhely Egyesület néptáncosai és a Felvidékről érkezett Németh Dénes és Zenekara ünnepi műsora idézte meg a magyar népi kultúra közös értékeit.

A résztvevőket köszöntve elhangzott: június 4-e egyszerre az emlékezés és az összetartozás napja. A helyszínen megtekinthető „Vagonlakók. Trianoni határok és sorsok” című kiállítás arra emlékeztet, hogy a történelmi Magyarország feldarabolása családok és közösségek életét változtatta meg, miközben Győr is szerepet vállalt a menekültek befogadásában, ami a város kulturális és társadalmi életét is gazdagította. A tárlatot a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum munkatársai állították össze.

A nemzetet nem lehet határokkal szétszakítani

Ünnepi beszédében Pintér Bence polgármester hangsúlyozta: a trianoni döntés nem csupán országhatárokat rajzolt át, hanem családokat választott el egymástól, és emberek millióinak életét változtatta meg.

– Június negyedike a magyar történelem egyik legmélyebb sebe. Olyan seb, amelyre nem gyógyír az idő múlása, ha elfeledjük, de amelyből erőt is meríthetünk, ha megértjük igazi üzenetét: a túlélés és az elszakíthatatlan kötelékek diadalát – fogalmazott.

A polgármester kiemelte, hogy a Nemzeti Összetartozás Napja nem a múlt igazságtalanságain való kesergésről szól, hanem annak bizonyítéka, hogy a magyar nemzet a történelem viharai, a politikai döntések és a földrajzi távolságok ellenére is megőrizte egységét.

Beszédében külön felhívta a figyelmet a „Vagonlakók. Trianoni határok és sorsok” című kiállításra, amely azokra a magyarokra emlékeztet, akik az országhatárok megváltozása miatt elveszítették otthonukat, és sokszor hosszú időn keresztül vasúti kocsikban éltek.

– Az ő tragédiájuk arra figyelmeztet minket, hogy a béke és a biztonság nem magától értetődő adottságok, hanem olyan értékek, amelyeket óvni, védeni és becsülni kell – mondta.

Győr a kapcsolatok és a nyitottság városa

Pintér Bence hangsúlyozta: Győr történelmileg mindig a találkozások, a hidak és a nyitottság városa volt, amely természetes kapcsolatot jelent Nyugat-Európa és a Kárpát-medence közösségei között.

Külön szólt a Felvidékkel fennálló kapcsolatok jelentőségéről, amelyeket a történelem mellett ma is élő családi, kulturális és gazdasági szálak erősítenek. Ennek jelképeként köszöntötte a Felvidékről érkezett Németh Dénes és Zenekarát, akik zenéjükkel járultak hozzá az ünnepi megemlékezéshez.

A polgármester szerint a magyar kultúra nem ismer határokat: a zene, a tánc és az anyanyelv olyan közös örökség, amely a világ bármely pontján élő magyarokat összeköti egymással.

– A trianoni határok politikai valóságok, de a nemzeti összetartozás a szellem és a lélek valósága. A politika húzhat vonalakat a térképre, de nem szabhat határt a szeretetnek, a szolidaritásnak és a közös felelősségnek – hangsúlyozta.

Az összetartozás a mindennapok feladata

A beszéd zárásában Pintér Bence arra emlékeztetett, hogy a nemzeti összetartozás nem csupán egyetlen ünnephez kötődik, hanem a mindennapokban megélt felelősség.

Mint fogalmazott, ez jelen van a határon túli magyar közösségekkel való együttműködésekben, az oktatási és kulturális kapcsolatokban, valamint abban a természetes szolidaritásban, amely a Kárpát-medence magyarságát összeköti.

Az ünnepségen Babits Mihály versét Jáger András, a Győri Nemzeti Színház színművésze adta elő. A résztvevők közösen elénekelték a Székely himnuszt, majd koszorúkat helyeztek el az Országzászló-emlékműnél. A rendezvény második felében ismét a Cifra Műhely Egyesület néptáncosai léptek színpadra, a megemlékezés pedig a Szózat közös eléneklésével zárult.

A „Vagonlakók. Trianoni határok és sorsok” című szabadtéri kiállítás június 17-ig tekinthető meg az Országzászló-emlékmű mellett.