Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete az azbeszttel szennyezett kőzúzalékok kapcsán április végén azt a tájékoztatást adta a Polgármesteri Hivatalnak, hogy a győri önkormányzat nevében megrendelt útfenntartási és útfelújítási munkák során nem dolgozott ausztriai bányákból származó zúzottkővel.
Tájékoztatásukban nem szerepelt, hogy az Útkezelő az információ átadásáig – priorizálva a feladatok között – még csak a kiporzási veszélyt hordozó, 2020-2026 között épült, murvás, szabadon álló kőzúzalékos szakaszok ellenőrzését végezte el. Szintén nem szerepelt a tájékoztatásukban, hogy az Útkezelő csak ezek után kezdte meg az alacsony kiporzási veszélyt hordozó útfelületek vizsgálatát: a bitumennel átitatott, valamint aszfaltba épített kőzúzalékok ellenőrzését, olyan utakét, amelyek 2020 előtt épültek.
Sajnos a korábbi időszakokról szóló útépítési dokumentumok és az Útkezelő által megrendelt laborvizsgálati eredmények – melyek a laborok leterheltsége miatt csak másfél hónap múlva érkeztek meg – most a korábbi tájékoztatásuk ellenkezőjéről tanúskodnak: ha nem is olyan mértékben, mint más településeken, de 2020 előtt osztrák bányából származó kőzúzalékot (szerpentinitet) dolgoztak be egyes önkormányzati útszakaszok esetében, továbbá magánszemélyek is elhelyezték közterületen, magáningatlanok előtti zöldterületeken.
A laborvizsgálat három legfontosabb megállapítása:
[1] Az azbeszt szempontjából legveszélyesebb, murvás, tehát nem szilárd burkolatú önkormányzati kezelésű utakon sem a dokumentációkban, sem a helyszíni mintavételezés alapján nem talált az Útkezelő szennyezett zúzottkövet: a főként mészkő és dolomit zúzalékok hazai bányákból származnak. A murvás utaknál fordulhat elő főként a forgalom hatására porképződés, ami azbeszttel szennyezett út esetében egészségügyi kockázatot hordoz: ilyet találtak Szombathelyen, Sopronban és Zalaegerszegen. Győrben ilyen út az Útkezelő áprilisi tájékoztatása szerint, és a jelenleg rendelkezésre álló, korábbinál bővebb információk alapján sincs.
[2] Egyes aszfaltos, önkormányzati kezelésű utak bitumenes felületi bevonataiban szennyezett szerpentinit zúzottkövet azonosított az Útkezelő. Az ilyen szilárd burkolatú utakban azonban a szerpentinit nem áll szabadon, nem porzik, ugyanis beépített építőanyagként van jelen, az út kővázának része. Kiporzásra akkor kerülhet sor, ha az útburkolat sérül, feltörik: főként útkarbantartási, útfelújítási munkák során.
Az Útkezelő levélben értesítette azokat a magán, állami és önkormányzati cégeket és intézményeket (internet-, telefon-, földáz-, áram-, távhő-, áram-, vízszolgáltatókat, a MÁV-ot, építőipari vállalatokat) amelyek a munkálataik során megbontanak útfelületeket is. A cél, hogy ezek a szereplők, a tartós megoldás megtalálásáig és kivitelezéséig mindig szakszerűen és az egészségvédelmi protokolloknak megfelelően nyúljanak ezekhez a felületehez.
[3] Magánszemélyek is elhelyeztek szerpentinitet több közterületen is, melyek jellemzően előkertek, illetve parkolási célt szolgáló felületek. Ez probléma lehet, a szerpentinit ugyanis szabadon áll; az Útkezelő és a Kormányhivatal azonnali intézkedéseket tesz az ügyben, melyekről alább bővebb tájékoztatást adok.
Az Útkezelő a következő önkormányzati fenntartású, alacsony kiporzásveszélyű útszakaszokon azonosított – 2020 előtt beépített – szerpentinit osztrák zúzottkövet: Hullám utca, Parti utca, Kiskert utca, Diófa utca, Ádám utca, Rabkerti utca és Fasor utca kereszteződése, Zsilip utca, Lugas utca, Zsilip utca és Lugas utca kereszteződése, Erdőszél utca a Szentiváni út és Szerencse utca között, Alsókert utca a Tatai úttól 550 méter hosszban, Alsókert utca a 21898/4 hrsz-ú utca és Csendes utca között, Köztelek – Márvány utca közötti garázstömb, Víztükör utca, Betérő utca, Fehérlaposi dülő, Törpe utca, Irinyi János utca Víztükör utcára vezető felületi zárt útszakasz, Ipar út az ETO park előtt, Hecsei út a Tatai út és 81-es számú főút között, Puskás Tivadar út az Ipar út és Szövetkezet utca között, Mártírok útja a Lidl áruház csomópontjánál.
A bitumennel átitatott rétegekkel ellentétben az aszfaltrétegekbe beépített szerpentinit zúzottkő azbesztes szennyezéséről az Útkezelőnek a laborvizsgálatok ellenére sincs ismerete, ugyanis ezekben a felületekben a szabad szemcse nem hozzáférhető. Csak külön vegyi eljárással oldható le a kővázról a bitumen és a többi aszfaltösszetevő, a zúzalék csak ezt követően válik alkalmassá az azbeszt vizsgálatára. Ugyanakkor bizonyított tény hogy egyes osztrák bányákból származó szerpentinit kőzet azbeszttel szennyezett, így az azbesztes szennyezés a felsorolt útszakaszok esetében valószínűsíthető.
Az Útkezelő a Kormányhivatallal együttműködve a szabadon álló szerpentinit zúzottköves felületeket kalcium-klorid (CaCl2) szórással látja el. Továbbá, bár a szilárd felületi bevonatokban található szerpentinit zúzottkő nem képes a kiporzásra, a korábban kipergett és az út szélére sodort szemcsék kiporzása előfordulhat. Így itt a kalcium-klorid szórást az útszéleken végezteti el az Útkezelő gépi eszközzel. A kiszórt vegyület megköti az azbesztrostokat, megakadályozza az egészségre veszélyes kiporzást. Ez egy gyors és azonnali, átmeneti megoldás: 3-4 hónapig tart a hatása.
Az időigényesebb, de tartós megoldás a magánszemélyek által közterületen elhelyezett zúzottkő esetén annak elszállíttatása, a szilárd burkolatú utak esetén pedig a felületi bevonatok újabb rétegekkel történő eltakarása aztán elbontása és újraépítése lesz. A szilárd burkolatú utak esetében újabb felületi bevonás elvégzése a mai árszínvonalon Máthé-Tóth Péter, az Útkezelő igazgatójának becslése szerint bruttó 350-450 millió forintból valósítható meg; míg a felületi bevonat elbontásának és újraépítésének ára – az elbontott anyag elszállítási és megsemmisítési költségeivel együtt – meghaladhatja az 1 milliárd forintot.
Sem takaró felületi bevonásra, sem a szerpentinites felületi bevonás kicserélésére nincs pénze a rendes költségvetésében jelenleg a győri önkormányzatnak. Állami vis maior alapokhoz, illetve a pénzügyi stabilitást segítő tartalékunkhoz kell nyúlni, ha a közgyűlési többség esetleg nem enged átcsoportosításokat más területekről, mert nincs szabad pénzeszközünk. Ráadásul, ahogy az lenni szokott, ez ügyben is a drágább verzió, tehát a kicserélés: az elbontás és újraépítés lenne a legjobb megoldás.
Különösen az ilyen esetekben mutatkozik meg, mennyire beszűkült az önkormányzatok pénzügyi mozgástere az abszurd mértékű állami elvonások, főként a szolidaritási adó miatt. Győr a leggazdagabb megyei jogú városként nem tud megengedni magának egy váratlan, de közegészségügyileg kiemelten fontos beavatkozást tartalékai felélése, vagy megszorítás nélkül.
A hatályos jogszabályok szerint idén még 6,5 milliárd forintot kell befizetnie a győri önkormányzatnak az államkasszába szolidaritási hozzájárulás címén. Az eddigi összes kormányzati egyeztetésen, tárgyaláson kértem, hogy ez az összeg maradjon Győrnél, ugyanis a helyi iparűzési adót a helyi ipar termeli meg; az elvonása pedig komoly, kézzelfogható pénzügyi problémákat okoz. Az iparűzési adó helyben maradásáért a továbbiakban is lobbizni fogok a kormánynál, innentől fogva már kiemelten azért is, hogy a szerpentinitet tartalmazó aszfaltok problémáját hosszú távra megoldhassuk. Bízom benne, hogy dűlőre jutunk az ügyben. Az azbeszt-kérdéskörben illetékes Élő Környezetért Felelős Minisztériumot is megkeresem.
Összefoglalva a győri helyzetet: nem kritikus, de a hosszú távú megoldás költséges, és jelen állás szerint az állam együttműködése szükséges hozzá. Városunkban a szerpentinit zúzottkő az érintett helyszínek többségében szilárd útburkolat részeként megtalálható, ami egészségügyileg megnyugtatóbb helyzet, mint például a Szombathelyen talált, szabadon álló szemcsés zúzalék esete.
Aki segíteni szeretne:
Szeretnék megkérni mindenkit, hogy amennyiben olyan zúzottkövet lát, amelyről feltételezi, hogy azbeszttel esetlegesen szennyezett szerpentinit (jellemzően zöldes, szürkészöld, sötétebb zöldes-szürke, töredezett kőzúzalék) lehet, jelezze a Kormányhivatalnál. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya illetékes az ügyben. Kérjük, a levelükben adják meg a pontos helyszínt, az elérhetőségüket és lehetőség szerint fényképet is csatoljanak.
E-mail: kornyezetvedelem[kukac]gyor[pont]gov[pont]hu
Pintér Bence
Győr Megyei Jogú Város polgármestere
