Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc vértanúi előtt tisztelegtek 2026. október 6-án a győri Batthyány téren. A városi koszorúzási ünnepségen Pintér Bence polgármester és Borsi Róbert kulturális tanácsnok mondott beszédet. A megemlékezés középpontjában a hősök helytállása, a történelmi emlékezet és az örökségünk továbbadásáért vállalt felelősség állt.

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata délelőtt 10 órára szervezte a megemlékezést a Batthyány-emlékoszlophoz. A nemzeti gyásznapon az aradi vértanúk és az ugyanezen a napon kivégzett gróf Batthyány Lajos emléke előtt hajtottak fejet.

Pintér Bence polgármester ünnepi beszédében a történelem őszinte értékelésének fontosságát hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a vértanúk emléke arra kötelez bennünket, hogy megőrizzük az önkénnyel szembeni helytállás jelentőségét, és ne engedjük relativizálni a szabadságért vállalt áldozatokat.

A polgármester felidézte Poeltenberg Ernő tábornok győri szerepvállalását. Rámutatott: a hősiesség nem kizárólag a győztes csatákhoz kötődik. Az 1849. június 28-i győri ütközetben a visszavonulás fedezése és a túlerő feltartóztatása is olyan helytállás volt, amelyet a nemzeti emlékezetnek meg kell őriznie. Beszédében Török Ignác, Nagysándor József és Leiningen-Westerburg Károly Győrhöz kapcsolódó szerepét is felidézte.

Külön kitért azokra a mártírokra, akiknek nevét kevésbé ismeri az utókor. Megemlékezett az 1849. június 29-én Győrben kivégzett Woititz Adolfról és Szwelka Rotiasról, hangsúlyozva, hogy a város polgárainak az ő emléküket is kötelességük megőrizni.

„Az igazi nemzeti emlékezet nem válogat rang és származás szerint” – emelte ki Pintér Bence. Beszéde zárásában úgy fogalmazott: „A szabadságot és az igazságot nem lehet relativizálni.”

Borsi Róbert kulturális tanácsnok Deák Ferenc gondolatával kezdte megemlékezését: „Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad semmiért.” Beszédében azt a kérdést állította középpontba, mit jelent hűségesnek maradni a hazához akkor is, amikor ezért áldozatot kell hozni.

Felidézte, hogy az aradi vértanúk különböző származásuk és családi hátterük ellenére közös ügyként tekintettek Magyarország szabadságára. Példájuk szerinte azért maradt meghatározó, mert a vereség idején is megőrizték becsületüket és meggyőződésüket.

„A történelem nagy pillanataiban gyakran nem a győzelem adja a legnagyobb példát, hanem a helytállás” – fogalmazott a kulturális tanácsnok.

Borsi Róbert a kultúra szerepét is hangsúlyozta a nemzeti emlékezet megőrzésében. Mint mondta, egy vers, egy színházi előadás, egy emlékmű vagy a gyermekeknek továbbadott történet egyaránt összeköti a múlt hőseit a jelen nemzedékeivel. Győr templomai, műemlékei, iskolái és kulturális intézményei is ezt az örökséget őrzik.

A tanácsnok kiemelte: a ma élők felelőssége, hogy megóvják közösségeiket, kulturális értékeiket és történelmi emlékezetüket, majd továbbadják azokat a következő generációknak. Beszédét a hősök előtti tiszteletadással zárta.

A városi ünnepségen Agócs Judit és Nagy Balázs, a Győri Nemzeti Színház színművészei versmondással idézték meg a szabadságharc vértanúinak emlékét.