Kiállítással, ünnepi köszöntőkkel és a Zöld Rügy Díj átadásával ünnepelte fennállásának tizenötödik évfordulóját az Arrabona EGTC 2026. október 9-én, a győri ETO Park Hotelben. A jubileumi rendezvényen az elmúlt másfél évtized közös eredményei mellett a magyar–szlovák határon átnyúló együttműködés jövője és a települések fenntartható fejlődése került a középpontba.
Az Arrabona teremben megtartott esemény alkalmat adott arra, hogy a tagtelepülések képviselői, a szervezet munkatársai és partnerei felidézzék a közösen megvalósított fejlesztéseket, és megerősítsék a térség fejlődését szolgáló kapcsolataikat. A „15 év története” című kiállítás az együttműködés eredményeiből adott ízelítőt, bemutatva a településfejlesztés, az aktív turizmus és a fenntarthatóság területén végzett munkát.
Közös eredmények, személyes kapcsolatok
Németh Tamás , az Arrabona EGTC igazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a másfél évtizedre visszatekintve a pályázatok és a fejlesztések mellett az együtt dolgozó emberek, a hosszú egyeztetések és a közös gondolkodás emlékei is meghatározóak.
Felidézte: az elmúlt évek kezdeményezései nyomán kerékpárutak készültek, épületek és közösségi terek újultak meg, turisztikai programok, vándortáborok és közösségi rendezvények indultak el. A jubileumi kiállítás ezekből az eredményekből is bemutatott néhányat, érzékeltetve, hogyan kapcsolódik össze a térségben a vízi turizmus, a kerékpározás és a közösségi élmények megteremtése.
Az igazgató hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság a szervezet számos kezdeményezését átható szemlélet. Az eredmények mögött pedig minden esetben ott áll a közösen végzett munka és a partnerek bizalma.
Köszönetet mondott a tagtelepüléseknek, az együttműködő szervezeteknek, a jelenlegi és korábbi tisztségviselőknek, valamint a munkaszervezet munkatársainak. Kiemelte: szakértelmük, kitartásuk és elkötelezettségük nélkül a bemutatott fejlesztések jelentős része nem valósulhatott volna meg. A tizenöt év eredményeit mindazok közös teljesítményének nevezte, akik részt vettek a programokban, csatlakoztak a projektekhez, és támogatták a határon átnyúló együttműködést.

Győr fejlődése összekapcsolódik a térség jövőjével
Pintér Bence, Győr polgármestere, az Arrabona EGTC elnöke a térségi gondolkodás jelentőségét emelte ki. Rámutatott: Győr ipara, szolgáltatásai és intézményei a város közigazgatási határain túl is meghatározó szerepet töltenek be, ezért a fejlődés kérdéseit a környező településekkel együtt szükséges vizsgálni.
A lakhatás, a munkaerő mobilitása, az oktatás és az úthálózat terhelése olyan közös kihívásokat jelent, amelyek összehangolt válaszokat igényelnek. A város és vidéke kölcsönösen támaszkodik egymásra: az intézmények, a gazdasági lehetőségek, a természeti értékek és a kikapcsolódást szolgáló területek egyaránt hozzájárulnak a térségben élők életminőségéhez.
A polgármester a klímaváltozás hatásaira is kitért. Hangsúlyozta, hogy a környezeti kihívások nem állnak meg az országhatároknál, ezért a természeti értékek védelméhez és az alkalmazkodáshoz valódi, közösen megvalósított intézkedésekre van szükség.
Az Arrabona EGTC szerepét abban is meghatározónak nevezte, hogy a települések együtt olyan fejlesztési lehetőségekhez és forrásokhoz férhetnek hozzá, amelyeket önállóan nehezebben érnének el. Az eredményes munkához bizalomra, egymás érdekeinek tiszteletére és kompromisszumkészségre van szükség. Pintér Bence a térségi fejlesztések összehangolását és a közös ügyek képviseletét a következő időszak fontos feladatai között említette.

Kézzelfogható eredmények a határ mindkét oldalán
Dr. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere, az Arrabona EGTC alelnöke az együttműködés gyakorlati eredményeiről beszélt. Kiemelte: a határon átnyúló partnerség akkor tud tartósan erősödni, ha a települések és lakóik számára is érzékelhető előnyökkel jár.
A közösen elérhető fejlesztési források, az infrastrukturális beruházások és a lakosság életminőségét javító kezdeményezések egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a Szigetköz és a Csallóköz települései közelebb kerüljenek egymáshoz. Az együttműködés értékét a megvalósult projektek mellett a városok és községek között kialakult, egymást segítő kapcsolatokban látta.
Elismerését fejezte ki a szervezet munkájáért, és annak a reményének adott hangot, hogy a következő években további közös eredmények szolgálják majd a térségben élőket.

Helyi igényekre épülő fejlesztések
Néher András országgyűlési képviselő az átlátható, a helyi közösségek bevonásával megvalósuló fejlesztések fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: az Arrabona EGTC segíthet abban, hogy a települések igényei eljussanak a döntéshozókhoz, a beruházások pedig tartósan szolgálják az itt élők megélhetését, a vállalkozások fejlődését és a fiatalok helyben maradását.
A térség turisztikai lehetőségeiről szólva a Szigetköz, a Csallóköz, Győr és Pannonhalma értékeinek összekapcsolását szorgalmazta. Mint mondta, összehangolt programokkal, megbízható közlekedéssel és egymást kiegészítő szolgáltatásokkal hosszabb itt-tartózkodásra lehet ösztönözni a vendégeket. Elismerését fejezte ki a szervezet munkatársainak és partnereinek, és további eredményes együttműködést kívánt.

Zöld Rügy Díj a fenntartható helyi kezdeményezésekért
A jubileumi ünnepség részeként átadták a Zöld Rügy Díj elismeréseit is. A díj a települések környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvéseire, valamint a helyben megvalósítható jó gyakorlatokra irányítja a figyelmet. A kezdeményezés védnöke Berényi József, Nagyszombat kerület alelnöke.
A fődíjat Dunakiliti Község Önkormányzata kapta. Az elismert kezdeményezés a lomtalanításhoz kapcsolódva segíti a még használható tárgyak újrahasználatát. A program hozzájárul a hulladék mennyiségének csökkentéséhez, miközben a helyi közösségi kapcsolatokat is erősíti.
Az oklevéllel elismert települések között szerepelt Kunsziget, amely önkormányzati intézményeit összekapcsoló, energiatárolással kiegészített energiaközösségi rendszer kialakítását készíti elő. A kezdeményezés célja a meglévő napelemes energiatermelés összehangolt felhasználása és az intézmények közös energiaellátásának támogatása.
A díjátadón bemutatott további jó gyakorlatok között megjelent az óvodai környezeti nevelés, a természeti értékek védelme, a zöldfelületek összekapcsolása, a csapadékvíz visszatartása és a hulladékgazdálkodás korszerűsítése is.
Az ünnepi programot gálavacsora, majd borkóstoló és kötetlen beszélgetések követték, lehetőséget teremtve a meglévő partnerségek ápolására és új együttműködések előkészítésére.
