A mohácsi vész következményei Győr történetére és mai városképére is meghatározó hatással voltak – erről is szó esett a „Mohács 500 – Új utakon a múlt feltárása” című vándorkiállítás győri megnyitóján. A Városháza téren látható tárlat november 13-áig várja az érdeklődőket.

Kósa Roland alpolgármester köszöntőjében hangsúlyozta: 1526 nem csupán egy évszám a történelemkönyvekben, hanem olyan sorsfordító esemény, amelynek hatása ma is érezhető Győrben.

„A mohácsi vész olyan meghatározó, sorsfordító momentuma a magyar és a győri történelemnek is, amely a mai napig velünk van és velünk él” – fogalmazott az alpolgármester. Felidézte, hogy győri polgárok, katonák és Paksy Balázs győri püspök is részt vettek a mohácsi csatában, a püspök pedig a csatamezőn vesztette életét.

A vereséget követő időszak Győr életét is alapjaiban formálta át. Habsburg Mária királyné Pozsony felé menekülve a városon keresztül haladt, majd 1529-ben a visszavonuló Hardegg Kristóf várkapitány felégette Győrt. A korábbi püspöki székhely és kereskedőváros ezt követően fokozatosan katonai várossá, végvárrá vált. Ennek az átalakulásnak ma is látható emlékei vannak: a Füles-bástya, valamint a belváros utcaszerkezete is a korszakhoz kapcsolódik.

„Amikor a belvárosban sétálunk, és a Füles-bástyára nézünk, akkor jusson eszünkbe, hogy ez bizony a mohácsi vészhez is kötődik” – emelte ki Kósa Roland.

A kiállítást Kovács István történész, a Mohács 500 program referense nyitotta meg. Elmondta: a nyolc tablóból álló tárlat a legújabb régészeti, antropológiai és történettudományi eredményekre épít, miközben közérthetően mutatja be a csata előzményeit, következményeit és emlékezetét.

A tárlat egyik fontos üzenete, hogy érdemes újragondolni a Mohácshoz kötődő, sokszor leegyszerűsítő történelmi sztereotípiákat. Kovács István kiemelte: a legújabb kutatások szerint a Jagelló-kori Magyarország jelentős közép-európai hatalom volt, a vereség oka nem egyszerűen a magyar fél gyengesége, hanem az oszmán sereg óriási túlereje volt.

A vándorkiállítás a mohácsi tömegsírok feltárásának és korszerű antropológiai vizsgálatának eredményeit is bemutatja, emellett rávilágít arra a történelmi sorsközösségre, amely Közép- és Délkelet-Európa népeit az oszmánellenes harcok során összekötötte.

A „Mohács 500 – Új utakon a múlt feltárása” című kiállítás november 13-áig látható a Városháza téren. A tárlat arra hívja a látogatókat, hogy a mohácsi csatára ne kizárólag nemzeti tragédiaként, hanem a történelmi ismeretek és az emlékezet folyamatosan formálódó részének tekintsenek.