Roxy, a világjáró kutyus, a Győri Állatmenhely egykori lakója és kétlábú csapattársai az elmúlt években bejárták Magyarország valamennyi tájegységét, kerékpáron számos európai országba is eljutottak, eközben pedig becses küldetésként vállalták szülővárosuk népszerűsítését. Ők Győr társadalmi nagykövetei.

Szórádi József, a csapat motorja most visszatekint az idei év kalandjaira, eseményeire.

Visszatekintés

Néhány nap, és újabb naptári év kezdődik valamennyiünk életében. Mielőtt azonban megkezdenénk a felkészülést, üljünk le pár percre és pillantsunk vissza kicsit az elmúlt nagyjából hét hónapra, így megalapozva jövőbeni terveinket, illetve azok megvalósítását!

És hogy miért csak hét hónapra? A válasz hamarosan mindenki számára kirajzolódik, ugyanis néhány kép segítségével szeretnék visszatekinteni azokra az eseményekre, kalandokra és élményekre, amelyeket Roxy, a világjáró kutyus és csapatának tagjai Győr társadalmi nagyköveteiként éltek át.

A korábbi gyalog- és kerékpártúráink során a természet, az épített környezet, a kulturális és gasztronómiai paletta feltérképezése mellett a külföldi magyar emlékek meglátogatására helyeztük a hangsúlyt, emellett büszkén hirdettük, hogy honnan jövünk, miért szeretjük a folyók városát.

E tevékenységünkkel összefüggésben, júniusban újabb lépcsőfokra léptünk, melynek keretében Pintér Bence polgármester úrtól átvettük az ajánlólevelünket és Győr Megyei Jogú Város zászlaját. Felhatalmazást kaptunk, hogy túráink során vigyük a város jó hírét, keressük fel külföldön is a magyar, különösképpen a győri vonatkozású emlékhelyeket, beszélgetéseink során ismerjük meg a helyiek Győrrel kapcsolatos emlékeit, élményeit, örökítsük meg a találkozásokat, és mindezekről számoljunk be a városban élők számára.

Két héttel később kiváló lehetőségünk nyílt az ajánlólevélben foglaltak megvalósítására, hiszen nyolc napos bringatúrára indultunk Csehország és Németország egymással határos területeire. A napi szakaszok teljesítése sokszor komoly kihívás elé állított bennünket, de a táj és a híres, vagy kevésbé ismert települések szépsége bőven ellensúlyozta erőfeszítéseinket. Emellett több kellemes meglepetésben, megindító találkozásban is részünk volt, ráadásul egyik Lipcsében élő honfitársunkkal azóta is tartjuk a kapcsolatot.

Az augusztusi melegben megkezdtük a Győrből kivezető kerékpárutak feltérképezését, nem titkolt célunknak megfelelően kedvet csinálni a városban élők számára egy kis bringás kiruccanáshoz. Első ízben a nyugati irányt választottuk, így jutottunk el, Abdán és Öttevényen keresztül Kunszigetre.

Szeptemberben Magyarország egyik legszebb vidékére utaztunk, hogy három napon keresztül újabb kalandokat éljünk át két keréken, és kicsit közelebbről megismerjük a Bükk-hegység természeti szépségeit. Természetesen a győri vonatkozásokról sem feledkeztünk el, melynek keretein belül több helyi újdonsült ismerőssel beszélgettünk városunkról, illetve az itt szerzett élményeikről, emellett pedig a Bükk hegyeinek ölelésében megbújó „kistestvér” nevezetességeit is felkerestük.

Októberben végre visszatérhettünk az Alföldi Kéktúra ösvényeire, így az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről Debrecenben és környékén emlékeztünk meg. Három napos gyaloglásunknak köszönhetően lassan újból megpillanthatjuk a hegyeket, a Zemplénben befejezzük az Országos Kékkör teljesítését, Roxy talán Magyarország négylábúi között elsőként.

Az utolsó őszi meleg napsugarak erejét használtuk ki november elején egy újabb rövid kiruccanás formájában. Kevésbé minőségi autóút szélén tekertünk déli irányba Pannonhalmáig, majd a pár éve átadott kerékpárúton gurultunk vissza egészen hazáig. Útközben, egy pázmándfalui vendéglátóegységben – Roxy nagy örömére – megismerkedtünk a helyiek legifjabb generációjával, az apátság bejárata előtt pedig szó szerint összefutottunk Győr leghíresebb női maratonfutójával és párjával.

Születésem óta Győrben élek, gyerekként és fiatal felnőttként is jól éreztem magam valamennyi városrészben, és mindig igyekeztem feltérképezni a látnivalókat, újra és újra felkeresni a számomra különösen kedves helyeket. Később ez a lelkesedés sajnos alábbhagyott, a városban járva már fel sem emeltem a fejem egy kis rácsodálkozásra, mert valószínűleg annyira megszoktam a sok látnivalót és szépséget. Éppen itt volt hát az ideje, hogy újból felfedezzem Győr egyes városrészeit, róluk pedig betekintést nyújtsak a győrieknek. Augusztustól novemberig bejártuk Roxyval a Káptalandombot, Szabadhegyet, Révfalut, Marcalvárost, decemberben pedig elvegyültünk a belváros adventi forgatagában.

2025 második felében társadalmi nagykövetekként igyekeztünk teljesíteni vállalásainkat és méltó módon képviselni városunkat, járjunk bárhol az országban vagy külföldön. A túrákon szerzett benyomásainkat, élményeinket, illetve jövőbeni terveinket megosztottuk a Győr Plusz Rádió hallgatóival is, emellett pedig már két alkalommal adtuk át gyalogtúrás tapasztalatainkat a Kisalföld olvasóinak: a Kőszegi-hegységben és a Bakonyban kalandoztunk virtuálisan.

Azt gondolom, rengeteg élményt szereztünk az utóbbi majd hét hónapban, melyeket igyekeztünk megosztani a szülővárosunkban élőkkel. Büszkén vittük Győr jó hírét szerte az országban és a világban, az pedig óriási megtiszteltetés volt számunkra, hogy ezt nagykövetekként tehetjük.

Természetesen jövőre ugyanott folytatjuk, ahol nemrég abbahagytuk, addig viszont valamennyi győrinek eredményes, élményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánunk!