Az államalapítás ünnepén Győrben is közösen emlékeztek Szent István királyra és a magyar állam több mint ezeréves történetére. Az ünnepi műsorban a Hangraforgó Együttes működött közre, majd elhangzott Pintér Bence polgármester és Borsi Róbert kulturális tanácsnok ünnepi beszéde. A megemlékezés koszorúzással zárult.

Augusztus 20-a minden évben alkalom arra, hogy visszatekintsünk történelmünk meghatározó pillanataira, és egyben arról is gondolkodjunk, milyen országot és milyen közösséget szeretnénk továbbadni a következő generációknak. Győrben az államalapítás ünnepén ünnepi műsorral és koszorúzással emlékeztek Szent István királyra.

Az ünnepi műsorban a Hangraforgó Együttes lépett fel. A zenekar klasszikus és kortárs magyar költők versei mellett népdalokat, népénekeket és történelmi énekeket is megszólaltatott. Az énekelt költészetet fesztiválokon, önálló koncerteken, rendhagyó irodalomórákon és ünnepi rendezvényeken is képviselő együttes előadása méltó keretet adott a megemlékezésnek.

„Több mint ezer évvel ezelőtt egy nép válaszút előtt állt”

Ünnepi beszédében Pintér Bence polgármester Szent István döntését állította középpontba. Mint fogalmazott, Géza fejedelem és fia, a későbbi Szent István király olyan történelmi döntést hozott, amely meghatározta a magyarság helyét Európában.

A polgármester felidézte: a magyar történelem során számos alkalommal került veszélybe az ország, a tatárjárástól és a török hódoltságtól a későbbi háborúkig és megszállásokig, a magyar közösség azonban minden alkalommal képes volt újraépíteni saját világát.

Beszédében az elmúlt évek és a jelen kihívásaira is kitért. Kiemelte a klímaváltozás egyre közvetlenebb hatásait, amelyek szerinte már nem távoli problémát jelentenek, hanem a mindennapokban is érzékelhetők.

A városoknak ezért új módon kell felkészülniük a változó környezeti és időjárási körülményekre – hangsúlyozta. A zöld, élhető város megteremtésében fontos szerepet tulajdonított az átgondolt faültetéseknek, az árnyékot adó zöldfelületeknek és annak, hogy a városok a szélsőséges időjárási helyzetekkel szemben mindenki számára biztonságosabbá váljanak.

Pintér Bence szerint a környezeti kihívások mellett a társadalmi igazságosság kérdésére is választ kell találni. Úgy fogalmazott: az állam és az önkormányzatok feladata többek között a társadalmi különbségek mérséklése, a közösségi kohézió erősítése és annak biztosítása, hogy az emberek a környezeti, gazdasági és egyéb válsághelyzetek idején is méltó körülmények között élhessenek.

A polgármester beszéde végén Szent István örökségét kapcsolta össze a jelen feladataival. Mint mondta, az államalapító király elkezdte azt a munkát, amelyet a magyarok generációi folytattak az elmúlt évszázadokban. A jelen nemzedék feladata pedig az, hogy a saját korának kihívásaival szembenézve továbbépítse az országot és a közösségeket.

„Mi itthon vagyunk Európában”

Borsi Róbert kulturális tanácsnok ünnepi beszédében szintén Szent István történelmi döntéséből indult ki. Hangsúlyozta: augusztus 20-a nem pusztán egy történelmi évforduló, hanem a magyar államiság, a közösség és a nemzeti önazonosság ünnepe.

Felidézte, hogy Szent István olyan korban élt, amikor a magyarságnak meg kellett találnia a helyét az átalakuló Európában. A döntés az európai, keresztény államiság megteremtése mellett szólt, amely több mint ezer éve meghatározza Magyarország történetét.

A kulturális tanácsnok szerint a magyarok ma is Európa részei, ugyanakkor saját érdekeikért és jövőjükért maguknak kell kiállniuk. „Mi itthon vagyunk Európában” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország partneri viszonyra törekszik az európai nemzetekkel.

Beszédében külön kitért Győr történelmi szerepére is. Mint mondta, a város évszázadokon keresztül erődítmény, menedék, kereskedelmi központ és kulturális találkozóhely volt, történelmi öröksége pedig ma is része a győriek mindennapjainak.

Szent István örökségét a hit, a rend, a felelősség és a közösség tiszteletének pilléreiként fogalmazta meg. Az új kenyér szimbolikáját is ehhez kapcsolta: az nemcsak az idei termésért érzett hálát jelképezi, hanem a magyar munkát, a föld tiszteletét és azt a felelősséget is, hogy mit adunk tovább az utánunk következőknek.

A beszéd egyik fontos gondolata a vezetés felelőssége volt. Borsi Róbert szerint Szent István példája azt mutatja, hogy a közösség vezetése nem az önmagunkról, hanem a szolgálatról szól. Mint fogalmazott, a nemzetet nem a hangosság, hanem a felelősségteljes vezetés, a csendes építkezés, a rend és a szolgálat tartja meg.

„A hagyomány nem a múltba zár, hanem a jövőbe vezet” – hangsúlyozta, hozzátéve: a jelen generációinak feladata, hogy megőrizzék mindazt, amit elődeiktől örököltek, és továbbépítsék azt a jövő számára.

Koszorúzással folytatódott a megemlékezés

Az ünnepi beszédeket követően a résztvevők koszorúzással tisztelegtek Szent István király emléke előtt. A megemlékezés második részében elhelyezték az emlékezés koszorúit, kifejezve tiszteletüket az államalapító király és a magyar államiság öröksége előtt.

A koszorúzás csendes, méltó lezárása volt az ünnepségnek: a történelmi emlékezés és a jelenről való gondolkodás után a résztvevők közösen hajtottak fejet Szent István emléke előtt.

Augusztus 20-a ugyanakkor Győrben nemcsak a megemlékezésről szólt. Az ünnep a közösségi programoknak és a családoknak is találkozási lehetőséget kínált, így a városban az államalapítás ünnepe egyszerre volt a múlt felidézésének és a közös ünneplésnek a napja.

Családi programokkal folytatódott az ünnep a Radó-szigeten

A megemlékezést követően a Radó-szigeten már a családoké volt a főszerep. Az ünnepnap délelőttjén sokan látogattak ki a programokra, ahol a legkisebbektől a felnőttekig mindenki találhatott kedvére való elfoglaltságot.

A Kenderkóc Népi Játszóház magyaros népi játszóparkkal, ügyességi, mozgásos és logikai játékokkal várta a gyerekeket. A kicsik játékos formában ismerkedhettek a régi paraszti élet mindennapjaival: gyermekméretű konyhában, lócánál és tálalószekrénynél játszhattak, sőt egy méretarányos sparhelten a sütés-főzés fortélyait is kipróbálhatták.

Különösen népszerű volt a „lisztes játszó”, ahol a gyerekek a kenyérkészítés teljes folyamatát végigjátszhatták az őrléstől a sütésig. Valódi kézi kőmalommal őrölhették meg a búzát, majd szitával készíthettek lisztet, végül pedig a dagasztás, kelesztés és kenyérsütés játékos mozzanatait is megismerhették. Közben a hagyományos kenyérkészítés eszközeivel, többek között a teknővel, a szakajtóval és a szitával is találkozhattak.

A kézműves foglalkozásokon a Kisalföldi Népművészek Egyesületének közreműködésével alkothattak a résztvevők. Állatfigurák, gyöngy- és filcvirágok, valamint mintázott szalvéták és könyvjelzők készültek, így a gyerekek és a felnőttek egyaránt bekapcsolódhattak a közös kreatív programokba.

Az ünnephez kapcsolódóan a Rómer Múzeum „Szent István király győri öröksége” című kültéri kiállítása is várja az érdeklődőket a Bécsi kapu téren augusztus 23-ig.

A Radó-szigeti programok jó hangulatú folytatását adták az ünnepi megemlékezésnek: a történelmi emlékezés és a koszorúzás után a családok közösen tölthették a délelőttöt, miközben játékos formában találkozhattak a magyar népi hagyományokkal és Szent István korának örökségével.

Szent István öröksége több mint ezer év után is arra emlékeztet bennünket, hogy egy közösség jövője azon is múlik, mit őriz meg a múltjából, és mit képes továbbadni a következő nemzedékeknek.

Isten éltesse Magyarországot!